Főrendiházi irományok, 1892. XXII. kötet • 987f. sz.
Irományszámok - 1892-987f
2 Többen ajánlották, hogy a helyszínén való megjelenés költségeit csak akkor utalványozzák, ha a főügyész, elnök és egy e czélra kirendelt biró a szemlét szükségesnek tartották. Thonissen jelentésében (I. 210. lap) kiemeli, hogy az ellenőrzés e módját a parlamenti bizottság elfogadhatónak nem tartotta, mert ez habozóvá tenné a vizsgálóbírót és attól a veszélytől félve, hogy magának kell fedezni a szemével járó költségeket, akkor is mellőzné azt, midőn fontos igazságszolgáltatási érdekek követelik megtartását. Egyúttal a jelentés óva inti a törvényhozást, hogy pénzügyi tekinteteknek az igazságszolgáltatás valódi érdekeit fel ne áldozza, a tagadhatatlanul előfordulható visszaélések ellen pedig a felügyeleti jog erélyes gyakorlásában keressen biztosítékot. Kétségtelen, hogy nálunk is tapasztalható a hajlam a birói szemlék szükségtelen elrendelésére. Ennek megakadályozására azonban nem e törvény keretében kell intézkedni, hanem azt az e. f. kir. bíróságok ügyvitelének a kir. táblák által való hathatós ellenőrzésétől és a főügyészeknek az ügyészségek egész vádlói tevékenységére kiható és részletes felügyeletétől kell várni. A javaslat nem taitotta czélszerünek egyéb korlátot szabni, mint annak általános kiemelését, hogy a ténykörülménynek fontosnak és személyes megfigyelésre alkalmasnak kell lennie. 2. Alaki kellékek. Bizonyos alaki kellékek nélkül a biró személyes megfigyelése sem bír a »birói szemle« erejével és tekintélyével. Birói szemlének ugyanis semmi-esetre sem tekinthető az, ha a biró hivatalos eljáráson kívül, vagy szemle teljesítésére irányzott tevékenységen kívül véletlenül mellékesen észlel. A birói szemlének rendszerint Írásba foglalt határozatban kell elrendelve lenni és az észlelteknek jegyzőkönyvbe vételére kell irányozva lenni. »Es handelt sich — mondja Glaser (H. B. 657. lap) — niemals blos um die Wahrnehmung, sondern auch um die gleichzeitige oder doch möglichst gleichzeitige Beurkundung desselben.« Birói szemle tulajdonképen csak az, a mit biró teljesít. Erre a javaslat feljogosítja az előzetes eljárás során a járásbirót és a vizsgálóbírót (98. 117. §§ ), a per későbbi szakában még a kiküldött birót is, továbbá magát az ítélőbiróságot (306. 403. §§.). Sürgős esetekben megengedi ugyan a javaslat, hogy a kir. ügyész és a rendőri hatóság is teljesítsenek szemlét (98. §.): mindazáltal ez tulajdonképen nem birói szemle. Párhuzamba helyezheti) a bíróságon kívüli tanuságtétellcl. Mindkettőnek az erejét szabadon mérlegelheti a biró, belátása szerint tulajdoníthat nekik nagyobb vagy Csekélyebb bizonyító erőt. Ha a szemle a valóságnak megfelelő, megbízható adatokat tartalmaz és a felek egyike sem tesz az ellen kifogást, sőt maguk a felek is aláírásukkal bizonyítják a felvétel hűségét: ugy semmi ok nincs arra, hogy a biró a kir. ügyészség, vagy rendőri közeg által jegyzőkönyvbe vett szemlét ne tekintse bizonyító eszköznek. De mivel a birói szemlének rendszerint nagyobb bizonyító erőt lehet tulajdonítani és mivel a bizonyító eszközök közöl főleg a birói szemle az, mely már az előkészítő eljárás során használandó, a legtöbb esetben végleges és nem ismételhető : a kir. ügyészségnek és rendőri hatóságnak a szemle felvételétől lehetőleg tartózkodni és törekvését oda kell irányozni, hogy addig is> mig a biró megjelenhet, a talált állapot változatlan maradjon. További alaki kelléke a birói szemlének, hogy mindig két vagy több tanú jelenlétében kell történnie (227. §. 1. bek.). A javaslat lehetőleg megkívánja az érdekelt felek jeleni étét is, mi a birói szemle bizonyító erejének egyik elsőrangú biztosítéka. De ezen kívül pártatlan tanuk jelenlétét sem vélte mellőzhetőnek, mert ezek különösen akkor emelik a birói szemle hitelének erejét, ha a felek a birói szemlénél nincsenek jelen. Minthogy a szemle rendszerint az előkészítő eljárás során teljesítendő és annak ered. menyét az ítélőbíró van hivatva mérlegelni: mindent el kell követni a szemlét teljesítő bírónak
