Főrendiházi irományok, 1892. XXII. kötet • 987f. sz.
Irományszámok - 1892-987f
41 elbeszélése, felvilágosításai fordíthatnak az ügyön, de méltányos is, hogy alkalma legyen a terheltnek magának is felfogásához és tehetségéhez képest a védelmére szükségesnek talált körülményeket előadni. A javaslat kötelezőleg irja elő a fogva lévő terheltnek a vádtanács elé állítását, mi az eljárás menetét éppen nem akadályozza, mert nem a főtörvényszék kebelében alakul a vádtanács, hanem a kir. törvényszéknél, melynek fogházában a fogoly letartóztatva van. A vádtanács e szervezete gyakorlatibb, mint ha a vádtanács a főtörvényszék kebelében van alakítva. Már maga az az egy körülmény is nagyon ajánlja, hogy a fogva levő terhelt minden nehézség és költség nélkül állítható a vádtanács elé. De egyéb haszna is van. A terheltek legnagyobb része már az előzetes eljárás alatt választ a törvényszék székhelyén lakó ügyvédek közöl védőt, ki a helyben lévő vádtanács ülésein könnyebben jelenhet meg, mint a rendesen távolabb eső kir. tábla előtt. Ezen kívül is mindenesetre kevesebb költséggel van biztosítva a terheltnek ügyvéd általi képviselete a törvényszék, mint a kir. tábla előtt. Ehhez járul, hogy a szabadlábon levő terheltek is, kik rendszerint közelebb laknak a törvényszék, mint a kir. tábla székhelyéhez, szivesebben jelennek meg a törvényszék, mint a kir. tábla ülésein és így inkább meg van könnyitve a személyes védelem lehetősége, mint ha csak több időt és költséget okozó utazás mellett lehet azt elérni. De figyelemre méltó még az a körülmény is, hogy az eljárás gyorsabb így, mint a másik rendszer mellett, és mivel a vádtanács egyúttal a felügyelő tanács hatáskörével is bir, és legtöbbnyire az ügygyei már a vád alá helyezést megelőzőleg is foglalkozott, gyorsabban tájékozhatja magát az ügy állásáról, mint a kir. ítélő tábla vádtanácsa, mely, minthogy három vagy öt kir. táblai biró és egy főügyészségi tag közreműködését igényelné, meglehetős erőpazarlással is járna, mitől viszonyaink között lehetőleg tartózkodni kell. Ezek a gyakorlati hasznok szolgáltak indokául annak, hogy a javaslat eltérve az osztrák-franczia belga felsőbb birósági vádtanácsi rendszertől, egyezőleg a szaktanácskozmányok nagy többségének nézetével, az elsőfolyamodású biróság kebelében vélte a vádtanácsot megalakítandónak. Azt pedig, hogy külön felügyelő tanács és külön vádtanács alakíttassék az elsőfolyamodású törvényszéknél, eltekintve ama hatásköri zavaroktól, melyekkel e kettős testület felállítása járna, főként azért nem lehetett elfogadni, mert el nem érhető birói létszámot igényelne. Egyébként a vád- és felügyelő tanács hatásköre nem is oly összeegyezhetetlen, hogy az igazságszolgáltatás érdeke azok különválasztását múlhatatlanul megkövetelné. A mit az igazságszolgáltatás érdeke múlhatatlanul megkíván, annak igyekszik a javaslat megfelelni, midőn a vádtanács tagjait részben kizárja az ítélőtanács tagjai közül. (65. §. 2. bek.) A nyilvánosság kérdésére nézve egyezően a continensen fennálló minden vádaláhelyező eljárással és a franczia és belga javaslatok álláspontjával is, a javaslat a nyilvánosság kizárásmellett foglalt állást. A mily indokolt a per e szakában az ügyfél-nyilvánosság követelményéa nek eleget tenui, oly elhibázott volna a nagy közönség és a sajtó tudomására hozni e tárgyalásokat. A pernek e szakában több oldalról garantia gyanánt követelt nyilvánosság csak annyi kárt okozhat a terheltnek, mint maga a főtárgyalás. Hisz e közbeneső eljárásnak legfőbb czélja éppen az, hogy a polgárok ok nélkül ne hurczoltassanak meg a nyilvánosság előtt, így pedig előre eredményezné azt, a minek elkerülésére rendelve volt. Ha a vádtanács elutasítja a vádat, akkor a terhelt Ugye ok nélkül került nyilvánosságra, és éppen mivel nem teljes bizonyító eljárás alapján történt a felmentés, a gyanú némi árnyékával veszi körül a közönség a felmentett terheltet. Ha pedig vád alá helyezi, akkor ennek elővélelmet alkotó hatását a nyilvánosság, a közbeszód és a sajtó közleményei csak fokozzák. A terhelt érdekei szempontjából tehát valóban nem kívánatos a vádaláhelyező eljárás nyilvánossaga,az általános igazságszolgáltatás érdekét pedig az ügyfél-nyilvánosság teljesen biztosítja. 6
