Főrendiházi irományok, 1892. XXII. kötet • 987f. sz.

Irományszámok - 1892-987f

u positiv jogoknak álláspontjai külombözők. Mig Zachariä, Mittermayer, Hélie, Planck nem tekintik általános kötelességnek, addig Kittka, Pratobevera csak oly természetűnek tekintik, mint a tanukötelességet. Mig az osztrák törvényhozások (1853-ki 79. §. és az 1873-ki 119. §. második bekezdése) az általános polgári kötelesség szempontjából ítélik meg a kérdést: addig a szász perrendtartás (175. §. Der Gewählte kann die Annahme der Wahl ablehnen) egyenesen a szakértő tetszésére bizta a közreműködésre való vállalkozást, a hannoveri perrendtartás (104. §. : »Nur die sind zur Abgabe eines Gutachtens verpflichtet, welche zur Ausübung der Wissenschaft, Kunst oder des Gewerbes, deren Kenntniss bei dem Gutachten vorausgesetzt wird, öffentlich angestellt oder ermächtigt sind, oder jene öffentlich zum Erwerbe ausüben«) pedig, mely a német birodalmi perrendtartásnak*) mintájául szolgált, a középutat követve, az általános polgári kötelességnél szűkebb körre szorítja. Francziaorszagban a positiv jog hallgat c kérdésről. Mindazáltal a »code d'instruction criminelle« 80. czikkére, továbbá a »code pénal« 475. czikkének 12. pontjára hivatkozással szokott a biróság a kötelességét nein teljesítő szakértő ellen büntetéseket alkalmazni, mely határozatokat azonban szigorúan bírálja meg Hélie (V. 658. és köv. lapokon). Az ujabb gyakorlat általános polgári kötelességnek tekinti a szakértői közreműködés kötelességét és a vona* kodók ellen a tanukra vonatkozó büntetéseket alkalmazza. Olaszországban (154. ez.), a közreműködés kötelességére nézve a szakértők és tanuk között hasonlókép nem tesznek külömbséget. Az osztrák, franczia és olasz törvényhozások álláspontja nem helyeselhető. A valóság felderítése nem függ annyira a szakértőtől, mint a tanutói, kinek vallomása pótolhatatlan. Azután egészen más követelménynyel lép fel az igazságszolgáltatás a tanúval, mint a szakértővel szemben. Amaz elmondja, a mit véletlenül észlelt ; ettől időt, fáradságot, gyakran önfeláldozást igénylő tevékenységet követelnek. Mindazáltal lehetnek esetek, midőn a szakértő pótolhatlanná válik, mert kellő időben más nem áll rendelkezésre. Figyelembe veendő még az is, hogy az igazságszolgáltatást lehetetlen kitenni ama veszélynek, hogy a szakértők tetszésétől függjön a bűnvádi ügy megítéléséhez nélkülözhetetlen szakértői szemle foganatosíthatása. Legigazságosabbnak látszik tehát a hannoveri és német birodalmi perrendtartás felfogása, mely bizonyos feltételek mellett teszi kötelességgé a szakértői közreműködést. A javaslat e perrendtartások irányát követve, nem mondja, hogy általában minden ember, ki valamely szakmához ért, köteles szakértőként közreműködni. A ki pusztán kedvtelésből foglalkozik valami szakmával, vagy a ki már nem gyakorolja azt, az nem kötelezhető szakértői közreműködésre. A javaslat két csoportot állít fel, a melyhez tartozó személyek a szakértői közreműködést meg nem tagadhatják. Az első csoportba tartoznak azok, a kik a bíróság rendes szakértői közé vannak felvéve, a második csoportba tartoznak azok, a kik a saakmát keresetképen gyakorolják és tanúvallomásra kötelezhetők. Az első kategóriához tartozók kötelessége nem szorul bővebb indokolásra, mert az, a kit a biróság a rendes szakértők közé iktat és ki e feladatra vállalkozik, joggal kényszeríthető a szakértői közreműködésre. *) 75. §. Der zum Sachverständigen Ernannte hat der Ernennung Folge zu leisten, wenn er zur Erstattungen Gutachten der erforderten Art Öffentlich bestellt ist, oder, wenn er die Wissenschaft, die Kunst oder das Gewerbe, deren Kenntniss Voraussetzung der Begutachtung ist, öffentlich zum Erwerbe ausübt, oder, wenn er zur Ausübung derselben öffentlich bestellt oder ermächtigt ist. Zur Erstattung des Gutachtens ist auch derjenige verpflichtet, welcher sich zu dersolber vor Gericht bereit rklärt hat.