Főrendiházi irományok, 1892. XXII. kötet • 987f. sz.
Irományszámok - 1892-987f
s oly nagy az anyaga, oly tág a területe, hogy annak mívelője ritkán bir minden irányban egyenlően alapos készültséggel. Gondoljunk csak például az orvosi tudományra, annak számos szakmájára és a mindegyik szakmában szereplő specialistákra. Hasonló a megoszoltság más tudományok és ismeretek körében is. Nem volt tehát mellőzhető oly'rendelkezés, mely e viszonyokat számba véve, az illető ecetben legképesebb szakértőnek alkalmazását megengedi. (227. §. 4. bek.) Nem szórni indokolásra, hogy a bíróság rendes szakértői véleményének pusztán azért, mert »rendes szakértők« adták, nem szabad nagyobb fontosságot tulajdonítani, mint azokénak, a kik e körön kívül állanak (227. §. 3. bek.). Az alkalmazandó szakértők számát a javaslat — követve a legtöbb törvényhozást — rendszerint kettőben állapítja meg. Megengedi azonban, hogy az ügy fontosságához képest több szakértő legyen alkalmazható, viszor/t csekélyebb fontosságú körülmények megállapítására, vagy ha több Szakértő nehezen volna található, egynek alkalmazása is elegendő. (227. §. 2. bek.) Az »ügy fontossága« és a »csekélyebb fontosságú körülmény« fölött a biró van hivatva határozni. Határozata nagy óvatosságot igényel. Nagyon sok szakértő alkalmazása épp oly végzetes lehet, mint nagyon kévésé. A sok szakértő teljesen összezavarhatja az ügyet. Egy trieszti eskiidtszéki tárgyaláson öt orvost hallgattak ki, kiknek véleményeit hallva, az egyik esküdt felkiáltott: »Nem kétségeket és ismeretlen tekintélyekre való hivatkozásokat, hanem határozott felvilágosítást kérünk.« A »csekélyebb fontosságú körülmény«-t nem kell úgy magyarázni, mintha itt a büntetendő cselekmény súlyosságának nagyobb vagy kisebb foka volna értendő. Lehet, hogy a szakértői szemlétől függ annak meghatározása : vétség vflgy bűntett-e valamely cselekmény, lehet, hogy a büntetés tartamára volna irányadó a szakértői vélemény. Ily esetek csekélyebb fonto8ságúaknak nem tekinthetők. Nem lehet eléggé kiemelni, hogy fontos esetekben, midőn a késedelemmel járó veszély miatt csak egy szakértőt alkalmazott a biró: iparkodjék ennek véleményét egy másik szakértővel felülbírálta tni. A most tárgyalt (227.) szakasz végpontja csak általánosságban mondja ki, hogy a szakértőknek díjazás jár. A vonatkozó részletes határozatok, mint azt a jelenleg fennálló rendeletek is igazolják, terjedelmes, esetleg gyors módosítást 'igénylő utasítást tételeznek fel. Ennélfogva czélszeríínek mutatkozott a díjazás részleteinek megállapítását miniszteri szabályrendeletnek tartani fenn. 4. Az dlmorzô szakértő. A javaslat 228. §-a, a német perrendtartás (193. §.), a franczia tervezetek (Le Royer-javaslat 49. ez., DemcMe-javaslat 62. ez.) és a belga képviselőházi bizottság javaslata (102. ez.) nyomán egy, eddigi jogunkban ismeretlen intézményt, az úgynevezett-ellenőrző szakértőt kivánja meghonosítani. Már maga az intézmény újdonsága, követeli, hogy c kérdés legislativ állását kissé bővebben fejtse ki e javaslat indokolása. A német birodalmi büntető perrendtartás tervezetének bizottsági tárgyalása alkalmával beható vita tárgya volt ez a kérdés. A tervezet első olvasása alkalmával az 54. ülésben dr. Wolffson a következő uj szakasz (159.a) elfogadását ajánlotta: »Findet die Einnahme eines Augenscheines unter Hinzuziehung von Sachverständigen statt, so kann der Beschuldigte beantragen, dass die von ihm für die Hauptverhandlung in Vorschlag zu bringenden Sachverständigen zu dem Termin geladen werden und falls der Richter den Antrag ablehnt, sie selbst laden lassen. Den von d< m Beschuldigten benannten Sachverständigen ist die Thcilnahme am Augenschein und die Vornahme der zur Vorbereitung der Hauptverh.indlnng erforderlichen Unter-
