Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

CMLXXXVII. SZÁM. 95 280. §. A vádtanácsnak a 264. és 265 §-ok értelmében hozott határozatai ellen csak a magánvádló és a csatlakozók élhetnek felfolyamodással. Ha a magán vádló felfolyamodással élt, a csatlakozó felfolyamodása nem vehető figyelembe. A 262. és 263. §-ok szerint hozott határozatok feljebb nem vihetöségére, a 266. §. értelmében hozott határozat ellen használható felfolyamodásra és a további eljárásra nézve a 267 — 275. §-ok rendelkezései az irányadók. XVI. FEJEZET. Közvetlen idézés a főtárgyalásra. 281. §. Főtárgyalásra közvetlen idézésnek van helye öt évig terjedhető szabadságvesztés bünte téssel vagy ennél enyhébben büntetendő cselekmény esetében : 1. ha tettenkapás forog fenn (142. §.), vagy 2. ha a terhelt bűnösségét biróság előtt beismerte és beismerése a nyomozás adataival teljes összhangzásban áll. összefüggés (18., 19. §§.) alapján egyesített bűnügyekben a közvetlen idézés csak akkor rendelhető el, ha ennek a fennebbiek szerint minden bűncselekményre nézve helye van. A főtárgyalásra való közvetlen idézés a vádirat elleni kifogásokat kizárja. Hatálya annyi, mint a vádaláhelyezésé. 282. §. Közvetlen idézés elrendelését rendszerint csak a kir. ügyészség indítványozhatja. Erre és, ha szükséges, a terhelt letartóztatására vonatkozó indítványát a vádiratban terjeszti elő, melyet a nyomozás, illetőleg a vizsgálat irataival együtt a tőrvényszéknek vagy az esküdtbiróságnak mutat be. összefüggés (18., 19. §§.) esetében a pótmagánvádló is indítványozhatja a közvetlen idézés elrendelését, ha az összefüggő ügyek valamelyikében a kir. ügyészség ilyen indítványt tett. 283. §. A közvetlen idézés és a terheltnek letartóztatása tárgyában az elsőfokú biróság határoz. A mennyiben a közvetlen idézés feltételei hiányoznak, a 254—275. §-okban szabályozott eljárást rendeli el, de jogában áll a vizsgálat teljesítését, vagy a nyomozásnak, illetőleg a vizsgálatnak kiegészítését, esetleg az ügynek az illetékes bírósághoz való áttételét és a 264. §. 1—5. pontjai esetében, a további eljárás megszüntetését kimondani. Az eljárást megszüntető, végzés ellen a kir. ügyészség és a sértett felfolyamodással élhetnek. Ha a kir. ügyészség is használt felfolyamodást, a sértett perorvoslata nem vehető figyelembe. Ha a kir. ítélőtábla a sértett felfolyamodására változtatta meg az elsőfokú biróságnak megszüntető végzését és az eljárás folytatását rendeltééi, ez csak vizsgálattal vagy a 276—280. §-okban szabályozott eljárással teljesíthető. A jelen §. első bekezdésében említett többi határozatok ellen csak a főtárgyalás alkalmával, illetőleg az ítélet ellen használható felebbezéssel lehet orvoslást keresni.