Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

84 CMLXXXVII SZÁM. 231. §. Az, a kit szakértőül kirendeltek, nem tagadhatja meg közreműködését : ha a szemlénél szükséges szakmára rendes szakértő minőségben van alkalmazva, vagy ha a szakmát keresetképen gyakorolja és ha az ügyben tannvallomásra kötelezhető. Mindazáltal, ha a szakértő az illető vizsgálat teljesítésére vagy vélemény adására magát kellően képesnek nem érzi, vagy más, nyomós okot hozhat fel, egyes esetekben, ha sürgős eljárás szüksége nem forog fenn, a kirendeléstől kivételesen felmenthető. A felmentés tárgyában a szemlét elrendelt bíró vagy biróság végérvényesen határoz. Közszolgálatban álló egyén nem alkalmazható szakértőül, ha ezt feljebbvaló hatósága a közszolgálat érdekeire károsnak nyilváuitja. 232. §. A megjelenésre kötelezett, de az idézés daczára meg nem jelent, úgyszintén az eskü letételét vagy a vélemény adását törvényes ok nélkül megtagadó, vagy a véleményt megintés daczára elő nem terjesztő szakértőt a biró, illetőleg a biróság kétszáz koronáig, ismétlés esetében hatszáz koronáig terjedhető és elzárásra változtatható pénzbüntetéssel bünteti s azonfölül az okozott költségeknek megfizetésében marasztalja. A büntetés elengedése és a felfolyamodás tárgyában a jelen tőrvény 194. §-ának intézkedése irányadó. Az első bekezdés esetében a fegyveres erő vagy a csendőrség tényleges szolgálatban álló tagjának megfelelő megbüntetése és az okozott költségnek tőle leendő behajtása végett feljebbvaló hatósága keresendő meg. 233. §. A szakértő a szemle megkezdése előtt esküt tesz arra, hogy észleleteit híven és véleményét részrehajlatlanul, legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja előadni. Az állandóan alkalmazott és ilyen minőségben esküt tett szakértő ujabb megesketése helyett hivatalos esküjére figyelmeztetendő. 234. §. Ha a szakértők véloményök előkészítése czéljából szükségesnek találják, bizonyos körülményekre vonatkozólag a szükséges felvilágosítások az ügy irataiból nekik megadhatók, esetleg ügy iratai is, vagy egy részok velők közölhetők. Ugyané czélból uj tanuk hallgathatók ki, sőt terhelt is újra kihallgatható és a szakértők a kihallgatáson közvetlenül kérdéseket intézhetnek. 235. §. A szemlét rendszerint a vizsgálóbíró vezeti és a felek, illetőleg képviselójök részéről tett indítványok lehető figyelembevétele mellett, megjelöli a szakértői megvizsgálás tárgyait és megállapítja a kér éseket. A felek, illetőleg képviselójök a vizsgálat és vélemény tárgyát tevő körülményekre nézve indítványozhatják kérdések tételét, és ezeknek a szakértőkhöz való intézése csak fontos okból tagadható meg. vizsgálóbíró köteles intézkedni, hogy se a közbenjáró egyének, se a szakértők az eljárást ne hátráltassák. 236. §. zemle tárgya rendszerint a vizsgáióbiró jelenlétében vizsgálandó meg. Nem szükséges a vizsgáióbiró jelenléte, ha félrevonulását a szeméremérzet kímélése