Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
76 CMLXXXVU. SZÁM. 190. §. Ha lefoglalás, házkutatás vagy személymotozás alkalmával oly tárgy kerül kézre, mely az eljárásnak alapjául szolgáló bűncselekménynyel összefüggésben nem áll, de más, hivatalból üldözendő bűncselekményre mutat, az külön jegyzőkönyv felvételével szintén lefoglalandó és megfelelő értesítés mellett a kir. ügyészséghez azonnal átteendő. Ha a kir. ügyészség a lunvádi eljárás megindítását nyolcz nap alatt nem indítványozza, a lefoglalt tárgyat haladék nélkül vissza kell adni. Ha a lefoglalás, házkutatás vagy személymotozás alkalmával gyanús tárgyat vagy egyént nem találtak: erről a terheltnek vagy annak, kinél a házkutatás foganatosítva volt, kívánságukra bizonyítvány adandó. 191. §. Az eljáró hatóság tagja vagy közegei, valamint a bírósági tanuk a lefoglalás, házkutatás vagy személymotozás alkalmával szerzett tudomást csak az eljárás ezéljaira használhatok fel, illetőleg közölhetik. Egyéb tekintetben az reájok nézve hivatali titok. XIII. FEJEZET. A tanuk. I. A tanuk idézése és a tanuzás kötelessége. 192. §. Tanuk gyanánt, a mennyiben kihallgatásuk szükségesnek mutatkozik, megidézendők mindazok, a kikről fel lehet tenni, hogy a bűncselekményről és a bűnvádi eljárásra nézve fontossággal biró ténykörülményekről közvetlen észleleten alapuló tudomásuk van. Mindenki, a kit tanukép megidéznek, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz, köteles megjelenni és tudomása szerint tanúságot tenni. 193. §. Az idézés reudszerint az ügy megjelölése nélkül, idézőlevéllel történik, melyben a megidézettet és foglalkozását, a megjelenés helyét és idejét, végre azt, hogy a megidézett tanukép lesz kihallgatandó, meg kell jelölni és ki kell fejezni, hogy ki nem mentett elmaradás esetében elővezetését fogják elrendelni és ellenében pénzbüntetést (194. §.) fegnak alkalmazni. 194. §. A tanú, a ki kellő megidézés daczára meg nem jelent, vagy a kihallgatás helyéről engedelem nélkül eltávozott, elővezettethetó és az okozott költség megtérítésére kötelezendő, továbbá hatszáz koronáig terjedhető és elzárásra átváltoztatható pénzbüntetéssel büntetendő. Ismételt meg nem jelenés esetében e büntetés ugyanabban az ügyben is újból megállapítható. E büntetés nem alkalmazható, illetőleg elengedendő, ha a tanú elmaradását vagy távozását alapos okkal kimenti. A tanú megbüntetését kimondó, valamint a mentséget elvető végzés ellen használt felfolyamodásnak felfüggesztő hatálya van.
