Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

70 CMLXXXVIl. SZÁM 165. §. A biztosíték mellett szabadlábra helyezett terhelt ismét letartóztatható, ha szökést kísérel meg, ha szabályszerű idézésre a hatóság előtt meg nem jelen és elmaradását elfogadható módon*ki nem menti, vagy ha ellene a vizsgálati fogság elrendelésének valamely törvényes oka szabadlábon hagyása vagy szabadlábra helyezése után merült fel. 166. §. A még esedékessé jiem vált biztosíték felszabadul és a letevőnek visszaadandó, ha a terheltet ugyanama bűncselekmény miatt letartóztatják, ha az előzetes letartóztatást, illetőleg vizsgálati fogságot rendelő határozatot hatályon kívül helyezik, ha az eljárás jogerős megszüntető határozattal, vagy felmentő ítélettel befejezést nyer, vagy ha az elítélt megkezdte szabadságvesztés-büntetését. 167. §. A biztosítékul szolgáló értékre, ha ez még fel nem szabadult (166. §.), a letevő elveszti jogát, illetőleg a jelzálogilag biztosított összeg végrehajtás útján behajthatóvá válik, mihelyt a szabadlábra helyezett terhelt a számára kijelölt tartózkodó helyről a biróság engedelme nélkül eltávozott, vagy a biróság tilalma daczára (161. §.) valamely községbe vagy helyre ment, vagy szabályszerű idézésre három nap alatt meg nem jelent és elmaradását elfogadható módon ki nem mentette, vagy ha a szökésre előkészületeket tett vagy megszökött. A terhelt helyett biztosítékot adott egyén fentarthatja jogát a biztosítékra azzal, hogy a terheltet a biróság részéről kitűzendő határidő alatt előállítja, vagy a szökésre tett előkészületeiről a bíróságot kellő időben oly módon értesíti, hog> a terhelt még letartóztatható. A biztosíték elvesztése fölött a vádtanács, illetőleg az ítélőbiróság (164. §. 1. bek., 538. §. 2. bek.) a vádlónak, az igényét bejelentett sértettnek és a terheltnek, illetőleg a biztosítékot adott más egyénnek meghallgatása után határoz. E tárgyban hozott végzése jogerőre emelkedése után éppen úgy végrehajtható, mint a polgári biróság ítélete. 168. §. A biztosíték első sorban a sértettnek kártalanítására és a bűnügyi költségeknek fedezésére fordítandó, a megmaradt Összeg pedig az állampénztár javára esik. Nem indokolt vagy túlzott követelés esetében a sértett a polgári bírósághoz utasítandó. Az utóbbi az államkincstár ellen nem ítélhet meg nagyobb összeget annál, mely biztosíték fejében befolyt.