Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

CMLXXXVn. SZÁM. 61 II. A terhelt kihallgatása. 132. §. Mindegyik terheltet külön és élőszóval kell kihallgatni. Megengedhető, hogy a terhelt egyes bonyolult kérdésekre vonatkozó feleletadás előtt Írásbeli feljegyzéseket tekinthessen meg. Ha a terhelt kifejezetten kéri, vagy ha a kir. ügyészség, vagy a nyomozást teljesítő rendőri hatóság tagja, illetőleg a vizsgák biró szükségesnek találja, a kihallgatás két bírósági tanú jelenlétében teljesithető. A fegyveres erőnek vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatban levő tagja birósági tanú gyanánt nem alkalmazható. 133. §. Az első kihallgatás kezdetén megkérdezendő a terhelttől neve, kora, vallása, szülő- és lakóhelye, honossága, foglalkozása, családi állapota, vagyoni és katonai szolgálati viszonyai, továbbá hogy volt-e már bűnvádi eljárás alatt, illeiőleg volt-e már büntetve és ha igen, hol, mikor és mi miatt? Ha a terhelt válaszának valóságához kétség fér, vagy ha egyéb okból szükségesnek mutatkozik: a terheltnek személyi viszonyai más módon is nyomozás tárgyává teendők. A terhelt azonosságának megállapítása után általában meg kell jelölni előtte a terhére rótt bűncselekményt és meg kell őt kérdezni, hogy védelmére kíván-e valamit előterjeszteni. Igenlő válasz esetében alkalom adandó a terheltnek arra, hogy a tényálladék tárgyában összefüggő, részletes vallomást tehessen és a javára szolgáló ténykörülményeket előadhassa. A kérdéseket lehetőleg a tények időrendje szerint és okbeli összefüggésben oly módon kell hozzá intézni, hogy előadásának hézagai pótolva, ellenmondásai felvilágosítva legyenek, és hogy minden ellene fenforgó és az eljárás czéljának veszélyeztetése nélkül közölhető terhelő adatról tudomást szerezzen, róla nyilatkozhassék és magát védelmezhesse. Azokat a terhelő adatokat, melyeket az eljárás meghiúsításának veszélye miatt nem közöltek a terhelttel, a veszély megszűnte után, mindenesetre azonban a vizsgálat befejezése előtt, közölni kell vele. Ha a terhelt olyan tényekre vagy bizonyítékokra hivatkozik, a melyek ártatlanságának megállapítására vagy bűnösségének enyhébb szinben való feltüntetésére alkalmasak, azok, ha csak a halogatás czélzata nem nyilvánvaló, sürgősen megállapítandók, illetőleg megszerzendők. Ha a terhelt olyan bűncselekményt beszél el vagy ismer be, mely miatt eljárás nincs indítva : vallomásának ez a része egész terjedelmében külön jegyzőkönyvbe veendő és a kir. ügyészséggel haladék nélkül közlendő. 134. §. Ha a terhelt a védelmének előterjesztése végett hozzá intézett kérdésre kijelenti* hogy nem bűnös, de a vádra nézve nem kíván részletesebben nyilatkozni, további kérdések nem intézendök hozzá. Ekkor, valamint abban az esetben is, ha egyáltalán vagy bizonyos kérdésekre nem akar felelni, vagy ha siketnek, némának, iompaelméjűnek vagy elmebetegnek tetteti magát és a hatóság a tettetésről saját észlelete, tanúvallomások vagy szakértők véle-