Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

GMLXXXVII. SZÁM. 43 A bíróság meghagyhatja, hogy a magánvádló, a csatlakozó, vagy közölök egyesek ügyvédet, esetleg a kézbesítések átvételére a biróság székhelyén lakó megbízottat válaszszanak. A magánvádló vagy a csatlakozó akkor is megjelenhet a biróság előtt, ha ügyvéd képviseli. 48. §. A magánvádló és a sértett képviselőié nem lehet az, a ki a főlárgyalásra tanukép van megidézve. A magánvádlónak és a sértettnek ügyvédje a bűnvádi eljárásban mind szóval, mind Írásban az állam nyelvét köteles használni. 49. §. A magánvádló jogai megszűnnek halálával vagy lemondással. Előbbi esetben, ha vagyon ellen elkövetett bűncselekmény forog fenn, a magánvádló örököse, egyéb bűncselekmény esetében pedig fel- vagy lemenő ágbeli rokona, testvére vagy házastársa hat hét alatt bejelentheti a magánvád fentartását. Időközben a magánvádló jogait az elhunytnak az ügyben eljárt képviselője, vagy ha ilyen nem volna, a biróság részéről hivatalból kirendelendő ügygondnok gyakorolja. A magánvádról való lemondás nem vonható vissza. A lemondással egyenlő hatályú, ha a magánvádló oly tárgyalásra, melyre szabályszerűen megidézték, meg nem jelenik, illetőleg a mennyiben képviseltetésének helye volna, magát nem képviselteti, vagy oly határidőt, mely számára az eljárás megszüntetésének terhe alatt van kitűzve, meg nem tart. 50. §. Ha a kir. ügyészség képviseli a vádat, a sértett, kivéve a 41. §-ban meghatározott eseteket, nem vehet részt a vád képviseletében. Mindazáltal indítványt tehet bizonyítás felvétele vagy a bizonyító eljárásnak valamely tüzetesen meghatározott irányban való kiegészítése iránt. E czélból az ügy iratait megtekintheti. 51. §. Ha a sértett magánjogi igényének érvényesítése végett a főtárgyalás, illetőleg a járásbirósági tárgyalás befejezéséig a büntető biróság előtt fellépett, mint magánfélnek joga van: 1. a terhelt bűnösségének és a magánjogi igénynek bizonyítására szolgáló adatokat gyűjteni és a kir. ügyészségnek, illetőleg a bíróságnak bemutatni; 2. az ügy iratait, hacsak fontos ok nem gátolja, a nyomozás és a vizsgálat folyamán is, a vádirat benyújtása után pedig mindenesetre megtekinteni; 3. a főlárgyalásra leendő megidézését kívánni és ha ott megjelent, abban a mértékben, a melyben ez a magánjogi igény érvényesítéséhez szükséges, indítványokat tenni, valamint a tanukhoz és a szakértőkhöz kérdéseket intézni. Ha a sértettnek előadása érthetetlen, vagy ha birói figyelmeztetés daczára durva vagy ismételve rendellenes magaviseletet tanúsít, a biróság utasíthatja őt arra, hogy magát ügyvéddel képviseltesse. 52. §. A sértett, a ki mint magánvádló, csatlakozó vagy magánfél fellépni kíván, köteles e szándékát, jogosultságának igazolása mellett, az eljárás szakának megfelelőleg a kir. ügyész6*