Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
136 Ezzel tüzetesen kifejezi a javaslat, hogy ha az illetékes biróság a kizárás okainál fogva nem rendelkezik kellő létszámmal a concret ügy elintézésére: biróküldésnek van helye. E pont nem tűr semminemű bővebb magyarázatot. Nem akart a javaslat alkalmat adni arra, hogy puszta administrativ szempontok, mint a biróság túlterheltetése, fogházak túltöiuöttsége okul szolgálhassanak a íendkívüli biiói illetékesség megállapítására. Melyek a kizárás okai, ezt a VI. fejezet indokolása fogja bővebben tárgyalni. A másik ok az, hogyha azoktól, kik az ügynek érdemleges eldöntésére vannak hivatva (.1 szakbiróság tagjai, az esküdtek) részrehajlatlan eljárás és határozat nem várható (29. §. 2. pont.). Ez az eset akkor fog beállani, ha az illetékes bíróságnak minden tagja, vagy a szolgálati lajstromban előforduló valamennyi esküdt, vagy közölök annyian, hogy a fenmaradókhól az Ítélő tanács vagy az esküdtszék már össze nem állitható, — oly meggyőződést tanúsít, illetőleg oly véleményben van, hogy szándékosan igazságtalanul fogna dönteni, vagy olykép v T an impreasionálva, hogy akaratlanul is helytelen határozatot hozna. A 29. §. 2. pontjában foglalt általános körülírásra azért is van szükség, hogy annak alapján a biróküldés az esküdtekre való tekintettel is legyen kérhető. A kizárásnak és a meKőzésnek a VI. fejezetben körülírt okaira való egyszerű utalás már ebből az okból sem volna elégséges a köz^éke, vagy a közbiztonság érdekeinek szempontja (29. §. utolsó bekezdés). E ponton a javaslat lényegében csaknem minden perrendtartással megegyez, mert első rendű érdek arról gondoskodni, hogy az igazságszolgáltatás független, pártatlan, erélyes gyakorolhatnia biztosítassék. Midőn a javaslat a közbiztonság mellett a közbéke szempontját is felemlíti, ezzel azt kívánja megjelölni, hogy a biróküldés nemcsak azokban az esetekben indokolt, ha a biróság tagjai és a felek, tanuk, szakértők élete, személye vagy vagyona közvetlenül van veszélyeztetve, hanem akkor is, ha a pernek az illetékes biróság előtt való megindítása, esetleg a pernek a közhangulattal ellenkező eredraénye miatt alaposan lehet tartani, hogy ii< : p<ső(iiílések, rendzavarások, bűncselekmények fordulnak elő és általában a közönségnek, vagy egy részének oly erőszakos magaviseletétől lehet tartani, mely feldúlná ama vidéknek nyugalmát. Ily esetben akár a terhelt iránt táplált gyűlölet, akár rokonszenv legyen a közön-ég lázas izgatottságának oka, minden esetre indokolt a biróküldés, mert a veszélynél lógva, mely a 1 hűi eljárásából a társadalomra háramolhatik, igen közel fekvő a feltevés, hogy a legpártntlanabb bíró sem képes a közönség közhangulata irányában függetlenségét megőrizni. >k tehát az okok, a me'yek miatt biróküldés kérhető. A javaslat 29 § ánaJk 1. és 2. pontja esetében bármelyik fél és a biróság jogosítvák a biróküldés kérésére. Ott, hol a felek jogaira nézve a javaslat külön nem rendelkezik, mindig a főlek egyenlőségének szabálya lévén követendő, önként következik, hogy mind a vádló, mind a terhelt és pedig akár az 1., akár a 2. pont alapján kérhetik a biróküldést és kérelmökkel akár közvetlenül a biróküldésre jogo-'ított, akár az illetékes bírósághoz fordulhatnak. De az első két pont esetében jogában van magának a bíróságnak hivatalból is kérni a biróküldést, mert ha a kizárás és mellőzés okaiból nem rendelkezik elégséges birói létszámmal a concret ügy elintézésére, a biróság maga hivatalból tartozik gondoskodni a kiküldendő bíróságról. Alig kell kiemelni, hogy ily esetekben mindig meghallgatandó a kir. ügyészség, mert ez ismét a vádrendszer követelménye. Hogy a javaslat külön kiemeli a koronaügyésznek kö; élező meghallgatásit, ez csak azt jelenti, hogy az Ő meghallgatása nélkül sem a felek kérelm« 9 hivatalból nem rendelhető biróküldés; de ez korántsem jelenti azt, hogy csak a koron a üf rolna jogosítva biróküldést kérni. A 29. §. második bekezdése esetében, vagyis a közbéke vagy a közbiztonság érdekében a javaslat csak a koronaügyészt ruházz i fel a biróküldés indítványozásának jogával. Ennek oka az. hogy ez esetben az indítványozásra csak széles látókörrel bíró s az ország politikai
