Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
cSS Ily körülmények közt a javaslat nem követheti a német birodalmi perrendtartás példáját s nem ajánlhatja, hogy törvényhozásunk a schöffen-biróságot, mely a nem felebbezhetö ügyek elintézésének helyessége iránt mi garantiát sem nyújthat, az esküdtbirósággal együttesen felállítsa. Ahhoz pedig, hogy perrendtartásunk a schöffen-biróságot az esküdtbíróság helyett alkalmazhassa, nemcsak az volna kimutatandó, hogy a schöffen-biróság magában véve jó és hasznos intézmény, hanem még az is, hogy jobb az esküdtbiróságnál. A schöffen-biróság még alig hivatkozhatik tapasztalatokra az esküdtszék századok óta folyó történetével szemben. Szászországban szülői szeretettel dicsérték működését ; Wiírttembergben nem. A schöffen-biróság sem ment azoktól az árnyékoldalaktól, melyek az esküdtbiróságnál megállapíthatók. A tisztán jogi kérdésekben is döntésre hivatva levő schöffök kiválasztása még több nehézséggel jár, mint az esküdtek lajstromainak egybeállítása ; s a teher, mely a kiválasztottakra háramlik, sokkal súlyosabb, mint az esküdteké, mert a schöffnek gyakrabban kell a bíráskodásban részt vennie, mint az esküdtnek közreműködnie. A nagyobb teherrel járó intézményt a nép ellenszenvvel fogadná; mig ellenben az esküdtszéktől a teher szempontjából sem idegenkednék, ha a hatáskör megállapítása czélszerüen s nem a franczia rendszer uyomán egyedül a büntetés-maximumok szerint történik. Ellenben az esküdtbíróság fényoldalai a schöffen-biróságnál elvesznek. Az előbbinél két önálló tényező működik, tehetségeinek megfelelő körben ; a schöffen-biróságnál organikusan együttműködik a nemjogász a jogászszal, a schöff egyenjogú társa a hivatásos bírónak s helylyel-közzel a jogász biró jogi véleménye fölött legtöbbnyire tudákos felületességgel és nem ritkán csodálatos theoriák alapján dönt. A verdictben részt veendő esküdt nevét a felek csak az utolsó pillanatban tudják meg; a schöfföt hetekkel, sőt hónapokkal előbb ismerik s befolyásolhatják. Az esküdtet a felek szabadon visszautasíthatják, a schöfföt nem. Az esküdtet a biró a nyilvánosság színe előtt világosítja fel a jogi kérdésekről; a schöfföt titokban, zárt ajtók mögött s ténykérdésekre is kiterjeszkedve. De a schöffen-biróságnál a közvetlenség elve sem érvényesül teljesen, mert a schöff megtekintheti az iratokat. A bíróság az esküdtek igazságtalan veidictje ellen vétójogot gyakorol, a schöff Ítéletét érintetlenül hagyni kénytelen. Az összehasonlítás tehát nem esik a schöffen-biróság javára, mely hazánk talajába át sem ültethető, a mint ezt a Horvát-Szlavonországok területén tett tapasztalatok bizonyitják, a hol az # 1875. évben felállított schöff-intézmény, hivatalosan constatait adatok szerint határozottan károsnak és megszüntetendőnek bizonyult. A vonatkozó elemek csekélyebb értelmessége miatt a bírák csak ritkán birták a schöfföket feladatukról s a jogi kérdésekről felvilágosítani. Félelmök vagy kedvezésök miatt nem lehetett tolok büntető ítéletet kieszközölni oly törvénysértések miatt indított ügyekben, melyek nagyon el vannak terjedve. Sőt arra is voltak esetek, hogy a schöffök nemcsak kedveztek a vádlottaknak, hanem velők nyilvánvalólag egyetértettek s jelentékenyen megnehezítették a járásbíróságok működését. A közönség pedig általában véve súlyosan érezte a bíráskodással járó kötelesség terhét. Ennek következméuye aztán a schöffök elmaradozása s a tárgyalásoknak gyakori elhalasztása volt. Mindezekre tartozó figyelemmel a javaslat a schoffen-birúságnak meghonosítását nem ajánlja. A fennebbiekkel ki vannak meritve az általános indokolás tárgyai. Feladatául tűzte ki magának, hogy tájékozzon az alapokról, melyeket a bűnvádi perjog codificatiója hazánkban talál, hogy kiemelje a főbb irányokat, melyekben a jelenkor törvényhozása e téren halad, hogy végre főbb vonásaiban vázolja a jelen munkálat álláspontjait és irányeszméit és röviden kifejtse azokat az alapelveket, melyeken a javaslat részletes intézkedései nyugszanak. Maguknak e részletes intézkedéseknek tüzetes tárgyalása, az indokolás különös részének feladata. A jelen javaslatnak életbeléptetése esetére szükségessé váló szervezeti újításoknak éí ezekkel kapcsolatos kérdéseknek tárgyalását az életbeléptető törvényjavaslatnak indokolási fogja tartalmazni.
