Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
S2 Perújítást mind a közvádló, mind az elitélt kérhet, sőt utóbbinak hozzátartozói, örökös *i és >barátai< is. A kérvény az elsőfokú bíróság elnökénél nyújtandó be és a nevezett biróság nyilvános szóbeli tárgyalás utján határoz a kérelem megengeflhetősége fölött. Ha a kérelemnek helyt adnak, új vizsgálat foly le. s ha a közvádló el nem áll, ujabb tárgyalás tartandó. Felsőbb biróság Ítélete ellen megengedett perújítás esetén az ügy hivatalból felebbezendö. E:edeti eszmék szerint alakítja az 1843 iki javaslat a bírói szervezetet. A bűncselek menyek nyomozására a törvényhatóságok hivatvák ; felségsértés, hűtlenség, pénzhamisítás és királysértés ecetén a királyi tábla. A perbefogó szék a kir. táblához utalt ügyekben a curiának külön e ezélra választott 13-tagá tanácsa, egyéb ügyekben a törvényhatóság perbefogó széke, mely a megye közgyűlése által választott 24 honoratiorból alakul és legalább 7-tagú tonáesban határoz. Az itélöbiráskodást, törvényszünet nélkül, első fokon a törvényhatóságnak egy elnökből és legalább 7 tagból álló külön büntető törvényszéke gyakorolja, az első fokon a kir. táblához utalt ügyekben e bíróságnak 19-tagú tanácsa. A törvényszéki ülnököket G évre választják azoknak az egvéneknek sorából, kik a perbefogó széki tagsághoz megkivánt minősítéssel bírnak. Közölök hatan állandó és fizetéses bírák, a többiek napidíj mellett három hónaponkint rendeUndok be. Másodfokon Magyarországra nézve a kir. tábla büntető osztályának, a kapcsolt részekre n< báni táblának kileneztagú tanácsa, azokban az ügyekben pedig, melyek eUö fokon a kir. táblához tartoznak, a hétszemélyes tábla 2l-e.-} tanácsa ítél. Az itt vázolt javaslat volt az országos bizottság többségének javaslati. Ismeretes, hog\ ezzel szemben a kisebbség különvéleményt adott be, mely az eljárást az esküdtszéki szervezetre óhajtotta alapítani. A kisebbség ezélt is ért, a mennyiben a Karok és Ren lek szintén erre az álláspontra helyezkedvén, a javaslatunk ily értelemben való átdolgozását rendelték el. H munkálat 1844. augusztus 6-án került megvitatás alá s három ülésen át tárgyaltatván el is lett fogadva. Lén véges változtatást csak az imént emiitett irányban tett az 1843-iki javaslaton. Az esküdtszéki intézmény folyománya gyanánt vádesküdtszék és sennnitőszék (főigazitószék) felállítása volt tervezve, és a ténykérdésben a perorvosht (a polgári igónyre vonatkozó felfolyamodás kivételével) ki volt zárva. Ez utóbbi javaslathoz azonban, főleg az esküdtszéki intézményre alapítása miatt, a főrendek nem járultak hozzá, s így törvény ismer nem létesült. 1844-től 1872-ig nem történt kísérlet az általános bűnvádi eljárás codificatiójára. 1818-ban szóba került az országgyűlésen a munkálatok fonalának felvétele, de eredmény nélkül. S-ig a magyar törvényhozás szünetelt, visszaállítása után pedig első sorban a polgári törvénykezés, utóbb a birói szervezet reformja foglalták el. Végre 1872-ben megbízást vett Csemegi Károly államtitkár az igazságügyi minisztert')!. hogy a büntető eljárás ideiglenes szabályozásáról törvényjavaslatot dolgozzon ki, s e munkálat márczius 6-án ily czíui alatt: »A törvényszékek illetőségéhez tartozó bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról«, be is lett mutatva a képviselőháznak. Későbbi sorsa már fentebb meg volt emlitve. Ugyancsak a bűnvádi eljárásnak jelenleg érvényes szabályai ismertetése alkalmával ki voltak emelve ennek a javaslatnak fogyatkozásai is, melyek okozták, hogy annak alapján kielégítő jogszolgáltatás nem fejlődhetett. A eodificatio tehát továbbra is általános óhajtás maradt és ez óhajtás különösen a büntető törvénykönyvek életbelépte óta mind élénkebben nyilvánult, meri a tapasztalás mutatta, hogy az eljárásról szóló jó törvény nélkül az anyagi eodex kellően nem érvényesülhet. A kormány ez általános óhajtásának megfelelni kívánván, az előmunkálatokkal Csemegi Károly kir. curiai tanácselnököt bizta meg. E megbízás alapján rnegi Károly tervezetet készített a törvényszékek előtti buwádi eljárás szabályozásáról. Ez első tervezet »Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt« ezím alatt 1882-ben jelent meg általános indokolás kíséretében.
