Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

126 CMLXXXVÏI. SZÁM. A visszautasító végzés ellen használt felfolyamodás csak elkésés miatt utasítható vissza. 390. §. A felebbezés bejelentésekor mindig világosan meg kell jelölni, hogy a felebbező a felebbezést az ítéletnek mily intézkedése ellen, illetőleg mily semmiségi ok miatt .használja. 391. §. Az ítélet kihirdetésekor, illetőleg a kézbesítést rendelő végzésben a magánvádló és a vádlott, a mennyiben nincs ügyvédjök, a 388. és a 390. §-ok intézkedéseire kifejezetten íigyelmeztetendők. Ha az Írásban bejelentett felebbezés nem felel meg a 390. §. rendelkezésének, a törvény­szék a felebbezöt végzéssel felhívja, hogy az ítéletnek azt az intézkedését, mely ellen, illetőleg azt a semmiségi okot, mely miatt felebbezni kíván, három nap alatt a törvényszéknél szóval vagy Írásban jelölje meg, mivel ellenkező esetben felebbezését vissza fogják utasítani. Ha a felhívás eredménytelen maradt és a 388. §. ötödik bekezdésében megállapított határidő is lejárt, a törvényszék a felebbezést visszautasítja. 392. §. A felebbezés beadványát egy példányban kell benyújtani. A felebbezésröl az ellenfél értesítendő. Ez a felebbezést és indokolását a bíróságnál megtekintheti és ellenészrevételeit a törvényszéknél vagy közvetlenül a kir. ítélőtáblánál be­nyújthatja. Az ellenészrevételek bevárása végett a felterjesztés el nem halasztható. 393. §. A felek bármelyike és a sértett, a bizonyítani kívánt ténynek határozott megjelölésével, a felebbezés beadványában vagy az ellenészrevételekben is hivatkozhatik új bizonyítékra ; továbbá külön kérvényben közvetlenül a kir. ítélőtáblánál, sőt a kir. ítélőtábla előtt tartott főtárgyaláson is jelenthet be új bizonyítékot. Az új bizonyíték felvétele tárgyában, és pedig ha azt a felebbviteli főtárgyalás elren­delése után jelentették be, ülésen kívül (415. §. végső bekezdés) vagy külön tanácsülésen, a kir. ítélőtábla határoz. Az e tárgyban hozott határozat ellen felfolyamodásnak nincs helye. A kir. Ítélőtábla az uj bizonyíték bejelentése alapján további bizonyítást (402. §.) csak akkor rendelhet el, ha a fél legalább valószínűsíti azt, hogy az uj bizonyítékra korábban nem hivatkozhatott s egyúttal az uj bizonyítékot hiteles okirattal támogatja, nevezetesen a bejelen­tett uj tanú vallomásáról hiteles jegyzőkönyvi másolatot csatol. E czélból bármely félnek, a ki eme minőségét és személyazonosságát igazolja, joga van tanuját járásbíróság elé állítani, vagy idéztetni, kihallgattatni és a jegyzőkönyvről hitetés másolatot kívánni. A kir. ítélőtábla megtagadja a bejelentett új bizonyíték felvételét: 1. ha a bizonyítani kívánt ténykörülményt az ügy eldöntésére nézve lényegtelennek találja ; 2. ha a bejelentett új bizonyíték a bemutatott irat szerint határozatlan ; 3. ha a magyar állam területén kívül tartózkodó egyénnek kihallgatása van indít­ványozvaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom