Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

120 CMLXXXVTÍ. SZÁM. az esküdteket, hogy határozatukat javítsák vagy egészítsék ki, illetőleg adjanak feleletet a meg­változtatott vagy kiegészitett kérdésekre. Ezt a helyesbítő eljárást kell elrendelni akkor is, ha egyes esküdtek azt állítják, hogy a kihirdetett határozat nem híven tünteti fel az esküdtszék határozatát. A helyesbítő eljárás mindaddig elrendelhető, míg a bíróság ítéletet nem hozott. A biróságnak ilyen felhívására az esküdtek tanácskozás végett újra visszavonulnak. Ezt megelőzőleg az elnök az esküdteket, ha határozatuk csak alaki tekintetben esik kifogás alá, arra figyelmezteti, hogy csak a hiányokat javíthatják ki; ha pedig az ügy érdemében tévedtek, felvilágosítja arról, hogy előbbi határozatuktól egészen eltérhetnek. Az új határozatot akként kell a kérdések mellé irni, hogy az előbbi olvasható maradjon. Ha az esküdtek ragaszkodnak ahhoz a határozatukhoz, melyet a bíróság homályosnak, hézagosnak vagy önmagának ellenmondónak jelentett ki, az ügy az esküdtbiróságnak követ­kező ülésszakára utasítandó. 371. §. Ha az esküdtszék a vádlottat bűnösnek mondta ki és a biróságnak valamennyi tagja arról van meggyőződve, hogy az esküdtek az ügy lényegében a vádlott sérelmére tévedtek, a biióság a további eljárást felfüggeszti és az ügyet, indokolás nélkül hozandó határozattal, a legközelebbi ülésszak esküdtbirósága elé utasítja. Ily határozat csak hivatalból és csak az ítélet kihirdetéséig hozható. A feleknek nincs joguk azt indítványozni. Ellene perorvoslatnak nincs helye. Ha az eljárás több önálló bűncselekmény miatt vagy több vádlott ellen foly, a fennebb megjelölt esetben az új esküdtbíróság elé csak az a bűncselekmény, illetőleg az a vádlott utasítható, melyre nézve, vagy a kinek sérelmére az esküdtszék a biróság nézete szerint tévedett. Ilyen határozat alapján a következő ülésszakra, sürgős esetekben a folyó ülésszak re, új esküdtbíróság! tárgyalás tűzendő ki. Ennél az eljárt esküdtbiróságnak sem bírói, sem esküdt-tagjai nem vehetnek részt. Az űj esküdtszék határozata alapján a biróság köteles ítéletet hozni. 372. §. Ha az esküdtek határozatára nézve a 370. §-ban körülirt határozat hozásának nincs helye, az esküdtbíróság elnöke behívatja, illetőleg elő vezetteti a vádlottat és előtte az esküd­teknek végleges határozatát, a 371. §. esetében pedig a biróságnak határozatát a jegyzővel fel­olvastatja. 373. §. Ha az esküdtek a vádlottat nem bűnösnek mondták ki, vagy ha a beszámítást kizáró ok fenforgása iránt tett kérdésre igenlő választ adtak (358. §. második bekezdése), a biróság a vádlottat azonnal ítélettel felmenti. 374. §. Ha az esküdtek határozata a vádlottat bűnösnek nyilvánította, első sorban a vádló terjeszti elő indítványát a büntetés megállapítása iránt, azután a sértett nyilatkozhatik magán­jogi igénye tekintetében és végül a vádlott és védője egy ízben felszólalhatnak. Az esküdtek határozatát nem szabad bírálat tárgyává tenniök. Ezután a biróság ítélet hozása végett visszavonul. Ha a tőrvény ama tettre, melyet a vádlott az esküdtek kijelentése szerint elkövetett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom