Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

GMLXXXVII. SZÁM. 103 nyitását a törvény kizárja: az elnök a kérdés feltevését, illetőleg a feleletadást megtiltani köteles. Ha homályos vagy értelmetlen kérdést tettek fel, az elnök felhívja a kérdezőt szán dekának kimagyarázására vagy világos kifejezésére, és ha szándékát megértette : a kérdést maga teheti fel. Ha tanú vagy szakértő az ügygyei össze nem függő, sértő, részrehajló, vagy bizonyítani nem engedett körülményre vonatkozó nyilatkozatot tesz, az elnöknek kötelessége őt félbe, szakítani és figyelmeztetni, hogy feleletében szorosan a hozzá intézett kérdéshez tartsa magát. 308. §. Ha a vádlottnak védője van, ennek indítványára, a mennyiben a vádló nem ellenzi, a tanukat és a szakértőket közvetlenül a felek képviselői hallgatják ki. A felek által való kihallgatást, egyetértő kívánságukra, a törvényszék megengedheti akkor is, ha nincs védő, de a vádlottat értelmisége vagy külön szakképzettsége a kihallgatás teljesítésére alkalmasnak tünteti fel. Ez esetekben a vád tanúihoz, illetőleg szakértőihez először a vádló, a védelem tanúihoz és szakértőihez pedig első sorban a vádlott, illetőleg képviselőik intézik a kérdéseket és azután azokhoz a kérdezőnek elleufele is tehet kérdéseket. Az ellenfél után az első kérdező ujabb kérdéseket intézhet, de csak olyan új ténykörülményekre nézve, melyek az"ellenfél, kérdése folytán merültek fel. Az elnök és a bíróság tagjai mind a kérdezés befejezésével, mind bármelyik kérdésre adott felelet után annyi kérdést tehetnek, a mennyit szükségesnek tartanak. A 307. §. 3—5. bekezdéseiben foglalt rendelkezések a felek által való kihallgatás esetében is alkalmazandók. A biróság a felek által való kihallgatást az ónnal megszüntetheti, mihelyt meggyőződik, hogy a kérdezőnek a kérdések tevésére nincs kellő tehetsége, vagy ha a magánvádló j vagy a vádlott, illetőleg képviselőik, ismételt elnöki figyelmeztetés után is, tiltott kérdéseket tesznek. 309. §. Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a még ki nem hallgatott tanú ne legyen jelen a bizonyító eljárásnál, a ki nem hallgatott szakértő pedig a másik szakértő kihallgatásánál. Ha az eljárás czélja kívánja, megengedheti az elnök, hogy a szakértő jelen legyen a vádlott és az összes tanuk kihallgatásánál. A kihallgatott tanuk és szakértők a főtárgyalás terméből csak az elnök rendeletére vagy engedelmével távozhatnak. Az elnök intézkedhetik, hogy a kihallgatott tanuk és szakértők a termet elhagyják, később azonban behívathatja őket és akár egyedül, akár más tanuk és szakértők jelenlétében ismételten is kihallgathatja. Ha a vádlott és a tanú, vagy a tanuk egymás között valamely lényeges körülményre nézve eltérő vallomást tesznek, szembesítésök eszközlendő. 310. §. Az elnök a vádlottat valamely tanú vagy vádlott-társ kihallgatása alatt, a vallomás tétel szabadsága érdekében, kivételesen eltávolíttathatja a teremből. A távollétében teljesített kihallgatás eredménye a vádlottal haladék nélkül közlendő