Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

100 CMLXXXVII. SZÁM. 299. §. Ha az ügyben eljáró ügyvéd súlyosabb rendzavarást követ el, az itélóbiróság őt kétszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetheti és helyette más ügyvédet is rendelhet ki. A mennyiben ez azonnal egyáltalán nem, vagy csak a vádlott, illetőleg a sértett érde­keinek sérelmével történhetnék, a főtárgyalás más ügyvédnek választása, illetőleg kirende­lése végett a rendzavarást elkövetett ügyvéd költségére félbeszakítandó \agy elnapolandó. Ha a kir. ügyészség tagját terhelné súlyosabb rendzavarás és az elnök figyelmeztetése eredménytelen maradt, az ülés azonnal félbeszakítandó és a közvádlónak közvetlen feljebb­valója, a rendzavarás körülményeinek közlése mellett, más közvádló kirendelése végett kere­sendő meg. 300. §. Az elnöknek a főtárgyalás vezetéséből folyólag, nevezetesen a 295. §., a 296. §• 3—6. bekezdése, továbbá a 297., 298., 301., 302., 303.: 306., 307., 308. és 309. §-ok alapján tett intézkedései ellen külön perorvoslatnak nincs hely% A 296. §. első és második bekezdése esetében az elnök intézkedésével meg nem elégedő fél a törvényszék határozatát kérheti ki, a mennyiben ezt a jelen törvény ki nem zárja. A törvényszéknek a 293. §. negyedik, valamint a 297. §. harmadik bekezdése és a 299., 301 , 306. és 308. §-ok alapján hozott határozatai ellen külön perorvoslatnak nincs helye. A tanura vagy szakértőre kimondott büntetés miatt a 194., 195. és 232. §-ok szerint közbevetett felfolyamodás a tárgyalt bűnvádi Ügytől elkülönítve intézendő el. A törvényszéknek a főtárgyalás folyamán vagy annak elnapolása, illetőleg félbeszakítása tárgyában hozott egyéb határozataira nézve csak oly eset miatt kereshető orvoslás, mely semmiségi okot állapít meg, s e miatt is csak oly perorvoslattal, mely az Ítélet ellen meg­engedve van. II. A főtárgyalás megnyitása, az idézettek jelenlétének megállapítása és a vádlott kihallgatása. 301. §. A főtárgyalást az ügy rövid megjelölésével az elnök nyitja meg s azután a hallgató­ságot a csend és a rend megtartására és a rendzavarás következményeire figyelmezteti. A vádlott bilincs nélkül, mindazáltal, ha fogva van, őr kíséretében jelen meg. Az elnök gondoskodik a biztonság fentartásához szükséges elővigyázati intézkedésekről Szükség esetében a szabadlábon levő vádlottat is fegyveres őrizet alá helyezheti. Miután az elnök kikérdezte a vádlottat személyes viszonyai felől (133. §. első bekez­dés), megállapítja a megidézett felek, tanuk és szakértők megjelenését vagy meg nem jelenését, és ennek megtörténtével a tanukat és a szakértőket a terem elhagyására azzal a felhívással szólítja fel, hogy a részökre kijelölt helyiségből engedelme nélkül el ne távozzanak. Szükség esetében az elnök intézkedik az iránt, hogy a vádlott, a tanuk és a szakértők el ne távoz­zanak és össze ne beszéljenek. A tanukép kihallgatandó magánvádló és sértett a körülményekhez képest szintén kötelezhetők a terem elhagyására. Figyelmeztetendők azonban arra, hogy képviselőjök, s ha ilyenről még nem gondoskodtak, a részökröl nyomban választható képviselő a teremben maradhat. Ha a megidézettek közöl egy vagy több nem jelent meg, a törvényszék a felek meg­hallgatása után határoz a főtárgyalás elnapolása vagy folytatása iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom