Főrendiházi irományok, 1892. XX. kötet • 942-978. sz.
Irományszámok - 1892-943
36 CMXLIII SZÁM. bér és minimális fedezeti alap tekintendő. Ezen összeghez számitva még a hivatal igazgatójának 1.000 frtot tevő lakbérét — miután részére az emelendő épületben természetben volna lakás kijelölhető, — a fedezeti alap 22.000 frtra emelkedik. Ily nagy fedezeti alap — évenkint 22.000 frt - állván rendelkezésre, miután ezzel szemben biztos kilátásom vau arra, hogy a székes főváros jobbparti részén valamely alkalmas és jutányos áron megszerzendő telken az orsz. m. Kir. statistikai hivatal czélszerü elhelyezésére megfelelő épületet körülbelül 400.000 fitnyi költségen, tehát minden esetre oly kölcsönművelet alapján létesíthetek, a mely legfeljebb 20.000 frtos év járadékkal 50 év alatt tőrleszthető lesz, az épitést teljesen indokoltnak látom s e végből van szerencsém a mellékelt törvényjavaslatot előterjeszteni. E szerint az orsz. m. kir. statistikai hivatal számára emelendő épületet a rendelkezésre álló fedezetnél 2.000 frttal alacsonyabb évi teher alapján szándékozom létesíteni. A tervbe vett épitkezés tehát pénzügyileg feltétlenül előnyösnek mondható, annyival is inkább, minthogy az emiitett évjáradék fejében felveendő kölcsönből nemcsak a telekvásárlási és az építési költségek, hanem az épület belső berendezési költségei, mint például a központi fűtés és világítás, sőt a hivatalnak as új helyiségekbe való átköltözési költségei is fedezhetők lesznek. A szükséges összegei minél nagyobb effectiv értékben, azonban mégis a törvényjavaslatban megjelölt s 50 éven át fizetendő, évenkint legfeljebb 20.000 frtra rugó járadék által engedett kereten belül, valamely budapesti pénzintézettől szándékozom kölcsön venni Az évenkint fizetendő részletek az orsz. m. kir. statistikai hivatal költségvetésében, a dologi kiadások rovatán az eddigi házbérek helyett fognak a költségvetésbe felvétetni. Különösen hangsúlyozni kívánom még, hogy a midőn az orsz. m. kir. statistikai hivatal állandó elhelyezése czéljából állami épület emelését határoztam el és ez épület helyéül a székes főrváros jobbparti részén szemeltem ki telket, ez elhatározásomban azon a tekinteten kívül, hogy az építendő állami épület a telekár viszonyoknál fogva a budai oldalon sokkal olcsóbban és igy pénzügyileg előnyösebben létesíthető, mint a pesti részen, egyik fő- és döntő szempont volt rám nézve: lehetőleg eleget tenni a székes főváros irányadó köreiben nyilvánult azon törekvésnek, hogy mindazon hivatalok, a melyeknek a pesti oldalon való elhelyezése a közönséggel való érintkezés szempontjából nem okvetlenül szükséges, a budai részek fejlődésének előmozdítása érdekében a főváros jobbparti oldalára helyeztessenek át. A statistikai hivatalnak Budára való helyezése, az e hivatalban alkalmazott tisztviselői és napidíjas személyzet nagy számánál fogva, a budai részek fejlődésére nézve különösen nagy fontossággal bir, de nagyfontosságú a statistikai hivatalra nézve is, a melynek nagyobbrészt kis fizetésű tisztviselőkből álló tisztikara és napidíjas személyzete az áthelyezés folytán abban a kedvező helyzetbe jut, hogy a pesti részeknél egészségesebb fekvésű vidéken és a mellett sokkal jutányosabb áron szerezhet magának lakást. Tekintettel tehát arra, hogy a tervbe vett épitkezés az előadottak szerint az orsz. m. kir. statistikai hivatal czélszerü elhelyezése érdekében szükséges, a székes főváros budai részeinek fejlesztése szempontjából kívánatos, pénzügyi tekintetből pedig felette előnyös, kérem a t. házat, hogy az orsz. m. kir. statistikai hivatal elhelyezése czéljából emelendő állami épületre vonatkozó törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1896. évi április hó 12-én. Dániel Ernő s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister.
