Főrendiházi irományok, 1892. XX. kötet • 942-978. sz.
Irományszámok - 1892-967
GMLXVII. SZÁM. 311 A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23.6 klgrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentimeterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A pályán, Székesfehérvár, Börgönd és Sárbogárd csatlakozó állomásokat ide nem értve, összesen három állomás fog létesíttetni. Engedélyesek kötelesek lesznek az épitési munkálatokat az engedélyokirat keltétől számított egy év alatt befejezni, s a pályát a közforgalomnak átadni. A tényleges épitési és üzletberendezési költség 955.000 forinttal, vagyis pályakilométerenként 32.372 forinttal állapíttatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 73.750 forint, tartalékalap képzésére pedig 15.000 forint lesz kihasítandó, megengedtetvén, hogy a tartalékalap a kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényekben is letehető legyen. A tényleges épitési és üzletberendezési költségeknek kilométerenkint 32.372 forintnyi összege a helyi körülmények és a pálya jellege által van indokolva; a kisajátítás átlagos költségeit ugyanis az értékes földek és rétek, valamint a beltelkek és szőlők magas egységára kilométerenként közel 700 forinttal emelte, a hullámos terepviszonyok következtében és a vizállásos helyek miatt pedig magasabb töltések létesítendők, a melyeknek tetemes földmunkatöbblete kilométerenként 1.000 forintnyi többköltséget okoz, továbbá az aránylag rövid vonalra eső három csatlakozási állomás költsége is kilométerenként 1.000 forintra rug, — és végül el is tekintve a távolabb vidékről beszerzendő fedanyag magasabb szállítási költségeitől, a fentemlitett hadi követelmények miatt szükségessé váló több létesítmények is a pályának kilométerenkénti költségeit mintegy 1.400 frttal drágítják. A 955.000 forintnyi tényleges épitési és ttzletberendezési tőkének beszerzését engegélytkérők 35°/o, vagyis 334.250 forint erejéig törzsrészvények kibocsátása utján, — 65°/o, vagyis 620.750 forint erejéig pedig 5°/o-os elsőbbségi részvények kibocsátása utján fognák biztosítani. A most tisztelettel említett 334.250 forintnyi törzsrészvénytőke a Fehér vármegye részéről biztosított 200.000 frtnyi — és a Székesfehérvár szab. kir. város részéről biztosított 50.000 frtnyi hozzájárulások betudásával 270.000 frt erejéig a helyi érdekeltség hozzájárulásaiban nyer fedezetet. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében nyújtandó hozzájárulás 50 egymásután következő éven át fizetendő évi 1.400 forintban, a helyi érdekű vasúti segélyalapból az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján és pedig vagy egy Összegben egyszerre, vagy évi járadékban 'nyújtandó külön segély 32.050 forintban állapíttatnék meg oly kikötéssel, hogy ugy a postahozzájárulás 28.000 frtnyi tőkeértéke, mint a 32.050 forintnyi külön segély fejében összesen 60.000 frt névértékű törzsrészvények lesznek engedélykérők vagy jogutódjaik által az állam tulajdonába átadandók. Az ily módon megállapított állami hozzájárulások a 955.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének a postánál 2*9°/o-át, a külön állami segélynél 3'3°/o-át képezvén, az idézett törvényczikkben megállapított 10—10 °/o maximalis segélyezésen jóval alul maradnak. Az érdekeltségi és állami hozzájárulások fenti összegein felül még fedezetlenül maradó törzsrészvények elhelyezéséről engedélyt kérők tartoznak gondoskodni. A vasút üzletének kezelését engedélyt kérők a szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutakra ruházzák át. A díjszabást illetőleg kiköttetnék, hogy a helyi érdekű vasút az államvasutakkal szemben minden versenyzésről lemond és az átmeneti forgalmat illető díjszabási intézkedéseit teljesen alárendeli a m. kir. államvasutak érdekének.
