Főrendiházi irományok, 1892. XX. kötet • 942-978. sz.

Irományszámok - 1892-966

CMLXVI. SZÁM. 281 2-ik melléklet a 966. számú irományhoz. Indokolás, „a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról" szóló törvényjavaslathoz. i. Általános indokolás. Az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolat és az ezzel hasonló jogállapot nyomán keletkezett birtokviszonyoknak egy része mai napig sincsen úgy szabályozva, hogy azokra nézve a felmerülő kérdéseknek bírói úton való megoldása biztos alapon s az ellentétes érdekek sérelme nélkül megtörténhetnék. Ide tartoznak az osztott tulajdonnak azok a különszerű esetei, melyeket a volt földesúr által évenkénti szolgálmányok mellett haszonvétel végett átengedett egyes majorsági birtokterületek, jelesül az úgynevezett majorsági vagy curialis zsellértelkek, a bérfoldek, taksalis vagy censuális földek, ip »ri vagy szorgalmi földek, taksás házak s az ezekhez hasonló természetű, az ország különböző vidékein, különböző' elnevezések alatt előforduló, egyéb majorsági birtokterületek tekintetében fennálló jog- és birtokviszonyok tüntetnek fel. Az 1853. évi márczius hó 2-án kibocsátott (magyarországi) úrbéri nyiltparancs 19. §-a azt mondotta ki, hogy azon földek tekintetében, melyek nem esnek az úrbéri telek, úrbéri legelő, erdő, nádas és szőlő (id. nyilt parancs 3., 4., 6., 7., 8., 9., 15. és 17. §§.), a puszta telek, a maradványföld és az irtvány fogalma alá, de a melyek már az úrbér behozatalakor vagy később benépesittettek, vagy a volt jobbágyoknak különbeni mivelés, beültetés, vagy másnemű haszonvétel végett Írásbeli vagy szóbeli egyezkedés által évenkinti természetbeni szolgáltatások, adózások vagy bér (census) mellett Örök időkre, vagy a család avagy férfiág kihaltáig átengedtettek, a jelenlegi birtokállapot a szerződés vagy az eddigelé divatozott szolgálmányok mellett fentartandó. A nyiltparancs ennek kapcsán kimondta azt az elvet, hogy az ilyes földeken fekvő tartozások megválthatók; de a 22. §-ban ki van mondva az is, hogy különös rendelkezésnek tartatik fenn annak meghatározása, mely feltételek alatt s mily módon kellessék a szóban forgó szolgálmányokat megváltani. Addig is az ilyeu megváltások a szolgabírói hivataloknak, mint politikai hatóságoknak közbenjárása mellett, szabad egyezkedés utján eszközölhetők. FŐRENDI IROMÁNYOK. XX- 1892—97. Sfi