Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.

Irományszámok - 1892-912a

CMXII/a. SZÁM. 85 Habár ezen czím 1-4. rovatainál, melyekre nézve az 1893. évi XXXI. t.-cz. 6. szakaszának végsorai szerint az átruházási jog megadatott, hiteltúllépés nem is fordult elo, de tekintettel az 1889. évi országos határozmányok II. pontjára, a minister a törvényhozásnak bejelenti, hogy az »Elhelyezés« rovatán a pécsi sátortáborban létesiteni szándékolt ártezi-kut fúrási költségei fejében 67.064 frt 39 kr. oly kiadás számoltatott el, melyről a részletes előirányzatban emlités téve nincsen. Ennek indokolásául a minister előadja, hogy a pécsi honved sátortáborban fegyvergyakorlatok alkalmával összpontosított honvédcsapatok 8.000 főnyi legénységi és 800 darabból álló loállománynak egészséges vízzel való ellátása, a sátortábortelepen levő ásott kutakból állandó nehézségekkel járván, az évenkint ismétlődő ily bajok gyökeres orvoslására egy artézi-kút létesítése mutatkozott legalkalmasabbnak. » A megfelelő előzetes tárgyalások után — a minister úr előadási szerint — az artézi-kut furatása iránt a szerződés egy okleveles mérnök-vállalkozóval 17.933 frt 30 kr. vállalati előirányzat melleit megköttetett, a mennyiben az előzetes szakértői számítás és vélemény szemit, a közelben létesített Pécs városi ártézi-kút mélységére való n-yelemmel, körülbelül 160 meter mélységben feltörő viz várható volt. Minthogy azonban a baranyavármegyei kir. államépitészeti hivatal állandó műszaki felügyelete mellett eszközölt fúrási munkák a feltételezett mélység túlhaladása után sem vezettek eredményre, a m. kir. földmívelésügyi minister a honvédelmi minister megkeresése folytán a földtani intézet egy szakértő geológusát a helyszínére kiküldte, ki a munkák eddigi eredményét és az elérni óhajtott eredményre befolyással biró helyi körülményeket tudományos alapon mérlegelve, a fúrási munkák folytatását 242 méter mélységig ajánlotta; minthogy pedig meg 482 méter mélységnél sem volt víz nyerhető, - ujabban egy geológus rendeltetett ki, ki a fúrás további folytatását sikerre való kilátással szintén ajánlotta; minthogy azonban még 526 méternél sem volt feltörő víz nyerhető, ennélfogva saját központi kiküldöttjeim és a m. kir. földtani intézet részéről harmadízben kiküldött egy más osztálygeologus — beható további tmulmányozás alapján — azon javaslatot terjesztették elő, hogy a további fúrás eredményre nem nyújt kilátást, mely okból a kútfúrás beszüntetése elrendeltetett. A zárszámadás-vizsgáló bizottságnak a minister ezen előterjesztése ellen észrevétele nincsen. 5. rovat. Ruházat és felszerelés: megszavaztatott . . . 1,062.325 frt — kr., utalványoztatott . . . 1,214.162 » 571/2 » túlkiadás l 151.837 frt 57*/* kr. Ezen túlkiadásra vonatkozólag a minister előadja, hogy az 1893 évi zárszámadás Vili. füzetének (Részletezés) 8—9. lap 7. tétele alatt 1893. év végével ruházati és felszerelési czikkekért . 1,324.612 frt 82^ kr. adósság van a honvédelmi tárcza terhére kimutatva, ebből leszámítandó 824.612 » 78 » mely nem tekinthető valódi tehernek, a mennyiben ezen összeg csak a számadási egyenleg szempontjából vétetett fel az adósságok közé, mert a vonatkozó ruházati, felszerelési stb. czikkek az 1894. évi rendes szükségletre, továbbá mozgósítási czélokra már az 1893. év folyamán előre beszállittatván, mint leltári készlet az 1893. év végével a cselekvő vagyonban szerepeltek, a nélkül azonban, hogy az ezekért az illető szállítóknak kijáró összeg akkor még kiegyenlítve lett volna, tehát a megfelelő egyenérték a tiszta vagyon megállapítása czéljából a terhek (adósf