Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.
Irományszámok - 1892-941
374 CMXLI. SZÁM. A tanácsosokat a köztársaság elnöke nevezi ki és menti fel. A tanácsosság előfeltételei: legalább 25 éves életkor és jogi licentiatus, a mely utóbbi qualificatio nem szükséges olyanoknál, kik legalább 10 évig közigazgatási vagy bírói hivatalt viseltek, avagy ugyanannyi ideig megyei tanácsosok vagy községi polgármesterek voltak. A tanácsosi állással össze nem fér semminemű közhivatal vagy választás utján nyert tisztség, mint például polgármesterség, községi esküdti (adjoint), községi, járási, megyei tanácsosi állás, képviselőség, senatorsag. Ha valamely tanácsos akadályozva van, helyébe egy megyei tanácsost (conseiller général) a többi főnökségi tanácsosok jelölnek ki ; ha pedig egy kivételével a többi vagy pedig valamennyi főnökségi tanácsos akadályozva volna az eljárásban, akkor a megyefőnök előterjesztésére a belílgyminister jelöli ki azon megyei tanácsosokat, a kik a helyettesítést végzil^. A már idézett VIII. évi pluviôse hó 28-án kelt törvény 4. §-ában a főnökségi tanácsnak vitás közigazgatási ügyekben való hatásköre a következőleg van körülírva: »Le conseil de préfecture prononcera: 1. sur les demandes des particuliers tendant à obtenir la décharge ou la réduction de leur cote de contributions directes ; 2. sur les difficultés, qui pourraient s'élever entre les entrepreneurs de travaux publics et l'administration, concernant le sens et l'exécution des clauses de leurs marchés; 3. sur les réclamations des particuliers, qui se plaindront de torts et dommages procédant du fait personnel des entrepreneurs et non du fait de l'administration; 4. sur les demandes et contestations concernant les indemnités dues aux particuliers à raison des terrains pris ou fouillés pour la confection des chemins, canaux et autres ouvrages publics; 5. sur les difficultés qui pourront s'élever en matière de grande voirie; 6 j 7. enfin sur le contentieux des domaines nationaux«. Az ezen alap-törvényben felsorolt esetek alá a franczia judikatura még számos egyéb esetet is bevont. Azonkívül az idő folyamán egyes törvények folyton növelték a főnökségi tanács birói hatáskörét, mely ma a következő: 1. Határoz az egyenes adók és az azok módjára beszedendő díjak leirása vagy leszállítása iránt az adózók részéről emelt felszólamlások felett. Megjegyzendő, hogy csak oly esetek tartoznak ide, melyekben a kivetés sérelmes volt; ha azonban az adófizető csupán szerencsétlen helyzetére alapítja a leszállítás vagy elengedés iránti kérelmét, az nem birói, hanem közigazgatási útra tartozik (voie gracieuse). A törvény elenül kivetett és beszedett adók visszatérítését csak a rendes polgári bíróság rendelheti el. 2. A főnökségi tanács bíráskodik mindazon vitás ügyekben, melyek a közigazgatás (állam, megye, község avagy egyes erkölcsi személyek, mint pl. menedékházak vagy vasutak) és a közmunkálatok teljesítése iránt vele szerződött vállalkozók (engedményesek, építészek stb.) között a szerződésből felmerülnek, érintsék e kérdések akár a szerződés magyarázatát, akár annak alkalmazását, akár következményeit. A vállalkozók és alvállalkozók között felmerülő viták azonban a rendes bíróság elé tartoznak. A közmunkák létesítése érdekében felajánlott hozzájárulás teljesítése a főnökségi tanács előtt perelhető. Közmunkának tekintendő minden közérdekből teljesített munka; igy : utczakövezés, világítás, öntözés, népszámlálás, közbégháza-, iskola-, templom-, kaszárnyaépités, temető-nyitás vagy zárás, kórházi, menedékházi, plébániai építkezések stb. Az állam részére való szállítások (felszerelés, ruházat stb. marchés de fournitures) körében felmerülő viták a rendes bíróság hatáskörébe tartoznak. 3. A főnökségi tanács hatáskörébe tartoznak a közmunkák végrehajtása által egyeseknek okozott károk, nemkülönben 4. a közigazgatás által az egyesek ingatlan földbirtokából közmunkák teljesítésére igénybe vett anyagokért adandó kártérítésnek kérdéseiben felmerülő vitás ügyek. 5. A közutak (országutak, utak, folyók, csatornák, vasutak) egyes részeinek magánosok \
