Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.

Irományszámok - 1892-941

CM XU. SZÁM. 357 A meghatalmazottakat a felek szabadon választhatják. Közhivatalban álló személyek, különösen pedig a községi (kör-) jegyzők kizáratnak a meghatalmazotti minőségben való közreműködésből. Zugirászok a biróságok által feltétlenül elutasitandók. 153. §. Ha a felek valamelyike magát érthetően kifejezni nem birja, vagy más ok miatt képtelen arra, hogy ügyét a tárgyalásnál személyesen képviselje, a biróság állal alkalmas meghatalmazott állítására kötelezhető ; ha pedig ő maga vagy meghatalmazottja rendetlen magaviselet miatt a tárgyalás szinhelyéről el lett távolitvá, joga van meghatalmazott, illetőleg más meghatalmazott által képviseltetni magát. Ezen jog gyakorlásának elmulasztása a tárgyalás folytatását nem akadályozza. 154. §. A meghatalmazást közokirattal, hitelesített vagy az 1868 : LIV. t -ez. 167. és 168. §-ainak megfelelően kiállított magánokirattal kell igazolni. A biróság előtt személyesen megjelent fél élő szóval is adhat meghatalmazást. A személyesen adott meghatalmazást mindig jegyzőkönyvbe kell venni. IV. FEJEZET. A tárgyalásról és határozatokról. 155. §. Ha a bizonyítás nem rendeltetett el, vagy az elrendelt bizonyítás befejeztetett (144. §.) és panaszirat benyújtása esetében a véd irat beadatott, vagy az ennek beadására kitűzött határidő eltelt: a közigazgatási biróság a tárgyalás határnapját 3 — 40 napra kitűzi s ha írásbeli tárgyalásnak van helye, az ügy megjelölését és a tárgyalás idejét magában foglaló jegyzéknek a biróság hirdetési tábláján leendő kifüggesztését elrendeli; — ha pedig szóbeli tárgyalásnak van helye, erre a feleket s esetleg a közigazgatási hatóságok hatáskörének és az állami (kincstári) közérdeknek védelmére hivatott közigazgatási főhatóság, illetőleg a minister megbízottját megidézi azon kijelentéssel, hogy a tárgyalás meg nem jelenésük esetében is meg lesz tartva. A szóbeli tárgyalásra meg kell hívni ezeken kivül azon tanukat és szakértőket is, kiknek kihallgatását a biróság a felek ajánlására vagy a nélkül szükségesnek találja. Egyes esetekben a biróság a feleket, saját kivánatukra vagy a nélkül a tárgyaláson való személyes megjelenésre kötelezőleg is megidézheti s mind ezeknek, mind a tanuknak és szakértőknek, — az előzetes bizonyítási eljárás mellőzésével — közvetlenül a tárgyaláson történendő kihallgatását rendelheti el. 156. §. A biróság tárgyalásait az elnök vezeti, ugyanő őrködik a rend és csend megtartása felett, E czélból joga vau azon feleket, meghatalmazottakat és más jelenlevőket, kik a rendet és csendet zavarják, 'annak megtartására figyelmeztetni. IIa kétszeri figyelmeztetés sikertelen marad, vagy ha a rendbontás, illetőleg csendzavarás súlyosabb természetű, az elnök az illetőket felebbvitel kizárásával 200 koronáig terjedhető rendbirsággal fenyítheti s szükség esetében a ^tárgyalás színhelyéről hivatali erőhatalommal is eltávolíttathatja.