Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.

Irományszámok - 1892-941

CMXLI. SZÁM. 329 Elnöke a főrendiház elnöke vagy másodelnöke s ezek akadályoztatása esetében a legtöbb szavazatot nyert főrendiházi tag. A főrendiházi tagok a ház nyilt ülésében birói esküt tesznek le. A választást alapos ok nélkül nem lehet visszautasítani. A lemondás el- vagy el nem fogadása felett a főrendiház határoz. Mindenik főrendiházi tag köteles működését addig folytatni, mig helye új választás útján be nem töltetik. A hiróság az elnökön kivül nyolczas tanácsban Ítél. A biróság tagjainak névjegyzéke a közvádlúval és vádlottal a tárgyalás előtt legalább 24 órával közöltetik és mindeniknek jogáhan áll mind a főrendiházi, mind a birósági tagok közül négynek-négynek kihagyását kívánni. Ha a fél és a közvádló a visszavetés jogát éppen nem, vagy nem teljes mértékben gyakorolják, a biróság a legtöbb szavazatot nyert négy főrendiházi és a kinevezés sorrendje szerint idősebb négy birósági tagból alakul meg. A közvádlói teendőket az a közeg végezi, ki ezen tiszt teljesítésére a kir. Curia körében is hivatva van. 22. §. A felső közig, biróság segéd- és kezelőszemélyzete felett a fegyelmi bíráskodást az 1871 : VIII. t.-cz. rendelkezései szerint a felső közigazgatási biróság fegyelmi tanácsa gyakorolja, mely az elnöknek vagy helyettesének elnöklete alatt a biróság teljes ülésében minden év kezdetén titkos szavazás utján választott négy itélőbiróból áll. A fegyelmi tanács határozatai végérvényesek, 23. §. A felső közig, biróság elnökének, másodelnökének, tanácselnökeinek, ítél öhi rá inak s segéd- és kezelőhivatalnokainak nyugdíjazásánál, a kir. Curia hasonló rangú és jellegű tagjaira vonatkozó törvényes intézkedéseket kell alkalmazni. (1869: IV., 1871: IX. és 1885: XI. t.-czikkek.) 24. §. A felső közigazgatási biróság két osztályban működik. A jelen törvény második részének II. fejezetében felsorolt összes ügyek az adó- és illetékügyek kivételével az egyik: az általános közigazgatási, — az ugyanazon fejezet XV. czíme alatt foglalt adó- és illetékügyek pedig a másik: az adó- és illetékügyi osztály körébe tartoznak. Az adó- és illetékügyi osztály közvetlen a másodelnök vezetése alatt áll. A tanácselnököket és itélőbirákat az elnök sorozza a két osztályba. 25. §. Érvényes határozat hozatalára a felső közig, biróság teljes üléséhen az összes birói tagok kétharmad részének, az osztályok ülésében az illető osztályba sorozott birói tagok kétharmad részének, tanácsülésekben pedig az elnökön kivül négy, legalább felerészben birói minősitvényftyel felruházott tagnak jelenléte szükséges. A belügyminister fel van hatalmazva, hogy a felső közigazgatási birósághoz tartozó s az ügyrendben vagy külön rendeletben szabatosan kijelölendő csekélyebb fontosságú ügyekre nézve a határozatképes számot Öt tagról háromra leszállíthassa. Előadók csak ítélőbirák lehetnek. FŐREND* IROMÁNYOK. XIX. 1892—97. 4f