Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.
Irományszámok - 1892-935
CMXXXV. SZÁM. 271 A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4o méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesbitendő. A töltések, azok magasságához és anyagához képest l*/2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehelnek, a töltés felőli lejtök ellenben ugyanoly rézsüvei készitcndok, mini maguk a töltések. Az anyagáikok továbbá oly módon létesitendők, hogy azokbcl a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok kézt legalább 0*8 méter széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Gsuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása, illetve elhárítása és megszüntetése czéljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0*s méterrel, a legmagasabb ár, illetve belvizállás felett lesz tartandó és úgy ilyen helyeken, valamint általában mindenütt olt, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékainak lejtői a szükséghez képest biztositandók. A hó- vagy futóhomok-befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségesnek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya épitése közben vagy műszaki felülvizsgálatának eredménye alapján fognak megállapittatni és elrendeltetni. A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár, illetve belvizek színe között az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — átereszeknél és kisebb hidaknál 0 # Ű —1 o méter, nagyobb hidaknál pedig l'o méter nyilt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók-, patakok- és egyéb vízfolyásoknak az áthidaláshoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített részei is — a vizlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztossági követelmények figyelembevételével megállapítandó szükséghez képest — a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védmüvekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra vagy más tekintetben zavaróan és károsan hathatna, megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és épi tende k. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. A pálya testébe beépítendő azon műtárgyak, melyek felett feltöltés alkalmaztatik, általában mint fedett vagy boltozott átereszek, — és pedig kőből, illetve téglából — állitandók elő; azonban kisebb átereszek — bezárólag l'o m. nyílásig — beton- vagy vascsövekből is készithetők.
