Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.

Irományszámok - 1892-912a

8 CMXII/a. SZÁM. Az 1893. évi XXXI. t.-czikk alapján a rendesek pénztári kezelése a már többször emii­tett sommázat szerint : tényleges bevételben tett 475,735.117 frt 86 krt, » kiadásban » .... 434,795.494 » 6iys » fölöslegben . . . 40,939.623 frt 24 1 /« krt, mely az előirányzat fölöslegénél . . . 22,325.259 » — krnál kedvezőbb . . . 18,614.364 frt M 1 /* krral. A rendes kezelésnél bevételkép előiratott 478,607.611 frt 717* kr., melyből 2,872.483 frt 8572 kr. nem folyt be; lüalványoztatott 410,135.468 frt 60 kr., melyen felül a múlt év végé­vel fennállott terhelő hátralékból még 24,660.026 frt 0172kr. fizettetett ki; a be nem folyt 2,872.483 frt 8572 kr. a cselekvő hátralékot gyarapította, a múlt évi hátralékból kifizetett 24.660.026 írt 0172 kr. pedig a terhelő hátralékot apasztotta. B) I. Átmeneti kezelés. Az 1893. évi XXXI. t.-cz. 1., 2. és 3. §-ainak B. L, illetve B. főosztálya meg­állapította : az átmeneti kiadásokat 47,626.883 frttal, az » bevételeket 48,395.848 » a fölösleget .... 768.965 frttal. Ennek a törvényczikknek alapján az 1894. évet megillető bevételi előírás tett 37,039.773 frt 89 krt, az utalványozott kiadás 41,399.626 » 41 » a hiány '. '. 7 4.359.852 frt 52 krt, mely az előirányzat fölöslegével szemben kedvezőtlenebb . . . 5,128.817 frt 52 krral. (Fősommázat: 6 — 7. lap.) Mert a bevételeknél némely számadási ágak az előirány­zathoz képest 15,174.996 frt 07 krral kevesebbet, más számadási ágak ellenben 3,818.921 > 96 » többet, tehát tisztán kevesebbet eredményeztek 11,356.074 frt 11 krral, mert a kiadásoknál is némely ágaknál 15,536.847 frt 15 kr. megtakarítás éretett, el, más ágaknál pedig 9,309.590 «» 56 » túlkiadás fordult elő; tisztán megtakarítás 6,227.256 frt 59 kr. A nagyobb bevétel előidézésére különösen hatottak : az államjavak eladása 679.304 frt 98 krral, a helyi érdekű vasutak által forgalmi eszközök beszerzése fejében fizetett járulékok 471.473 » 34 » az állami gépgyár és a diósgyőri vas- és aczélgyár az évi beru­házásaira a gyári beruházási alap 561.578 » 91 » a forgalmi pénzekből három évi részletben 1896. év végéig törlesz­tendő kölcsön tenyészmarha vásárlására 500.000 » — > a tény észmarha-importban részesültek által három egyenlő részlet­ben 1894—1896. években törlesztendő vételárak 500.000 » — » a Szeged város közönsége által az ottani áll. reáliskola számára emelendő épület költségeihez hozzájárulás 136.000 » — » az iparművészeti múzeum és iskola épületére kölcsön .... 123.475 » 40 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom