Főrendiházi irományok, 1892. XIX. kötet • 912a-941. sz.
Irományszámok - 1892-912a
102 GMXII/a. SZÁM. A dologi kiadásoknál mutatkozó hiteltúllépés ugyancsak a kőbányai állategészségügyi hivatal nagyobb forgalmában, valamint a ragadós tüdölob irtására irányuló tevékenységben találja magyarázatát, ugyanis a kőbányai állategészségügyi hivatal forgalmának emelkedése ujabb helyiségek bérletét tette szükségessé s másrészt a nagyobb forgalom az irodai szükségletnek s egyáltalán a dologi kiadásoknak emelkedését vonta maga ulán. Ezen kiadásokról, miután a forgalom ily nagymérvű emelkedése előrelátható nem volt, az 1894. évi költségvetésben nem is volt gondoskodható. A ragadós tüdőlob irtása érdekében az egész éven át húsz állami állatorvos kerületén kivül működött; ezen kirendelt közegek költségei, valamint az irtással kapcsolatosan beszerzett fertőtlenítő szerek és eszközök beszerzési költségei idézték elő a 11. és 13. alrovaton előállott túJkiadást. Emelte még a hileltúllépést azon körülmény is, hogy a tölgyesi belépő állomáshoz tartozó templom és paplak, a mely viharok által megrongálva használhatlan, illetőleg lakhatlan állapotban volt, 1.876 frt költséggel gyökeresen átalakitandó és helyreállítandó volt. Az állategészségügyi évkönyv az előirányzottnál nagyobb terjedelemben jelent meg, miután annak, ha az állategészségügy állásának hű képét kivánja nyújtani, az állategészségügy terén mutatkozó fokozottabb tevékenységet teljesen fel kell ölelnie; a nagyobb terjedelem ugy az irói tiszteletdíjnak, mint a nyomdai költségeknek emelkedését idézte elő, a mi az e czímen előirányzott hitellel szemben 1.834 frt 75 kr. túlkiadást okozott. A 8-ik czím összkezelésében előállott 46.862 frt 5572 kr. túlkiadás részben ellensúlyoztatott az ugyanazon számadási ág rendes bevételeivel elért 20.983 fit 52 kr. bevételi többletben. A hiteltúllépés még annak idején a pénzügyministernek bejelentetett s a pénzügyminisler ahhoz hozzájárult. Az állami számvevőszék megjegyzi, hogy a dologi kiadások közt »kárpótlás kiirtott állatokért és tárgyakért, utazási és elzárást költségekre« czímű 11-ik alrovaton a ministerium egyik számtanácsosának rendkívüli munkadíj czímén engedélyezett állandó évi 600 írtból 1894. márczius 1-től esedékes 500 írt foglaltatik. Az állami számvevőszék e kiadást a jelzett alrovat czéljával összeegyeztethetőnek nem találván, a ministcrtől fölvilágosítást kért. A Hiinisteitől nyert fölvilágositás szerint az emiitett számtanácsos e rendkívüli munkadíjban azért részesült, mert az általa vezetett gazdasági osztályon felül még a számvevőség központi osztályának főnöki teendőivel is megbízatott s az általa vezetett osztálymunka anyagál a tüdőlobirtással s az állategészségügyi közegek utazásaival kapcsolatos teendők nagy mértékben szaporították. 9. czím. Budapesti állatorvosi akadémia. 1. rovat. Személyi járandóságok: megszavaztatott . . . 48.949 frt — kr., utalványoztatott . . . 49.882 » 05 » túlkiadás 933 frt 05 kr. Ezen túlkiadást a tanárokat tandíjjutalék czímén megillető összegek utalványozása idézte elő. Ugyanis az állatorvosi akadémia szervezeti szabályzata értelmében a tanárokat a befolyt tandíj 50°/o-a illeti meg tandíjjutalék czímén. 1894. évben tandíj czímén a tényleges bevétel 7.020 frt volt, a melynek 50°/o-a 3.510 irtot tett ki; ezzel szemben a költségvetésben a személyi járandóságok 4. alrovata alatt tandíjjutalék czímén csak 2.500 frt irányoztatott elő, s így e czímen 1.010 frt túlkiadás állott elő, a mely azonban a többi alrovatokon elért megtakarításokkal részben ellensúlyozva van. A tiszteletdíjak, jutalmak és segélyek 6. alrovat terhére, a melynek hitelében csak a ényleges szolgálatban álló állami aücalma-íottak díjazásáról van gondoskodva, kit teljesen
