Főrendiházi irományok, 1892. XVII. kötet • 808-882. sz.

Irományszámok - 1892-821

32 DGGGXXI. SZÁM. A költségek ezen mérve egyfelől abban találja indokát, bogy a pálya termékeny földterületeket foglal el, — melyeknek kisajátítási költsége kilométerenkint 2.413 forintot tesz, másfelől pedig abban, hogy nagyobb műtárgyak létesítésére van szükség és igy az alépítmény költségei pályakilométerenkint 4.613 forintra rúgnak. Az egész 985.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének beszerzését engedélyt kérő város :'5°/o, — vagyis 344.800 frt erejéig törzsrészvények kibocsátása utján, 65°/o vagyis 640.200 forint erejéig pedig elsőbbségi részvéuyek kibocsátása utján szándékozik bizvositaui. A 344.800 forintnyi törzsrészvénytőkének részbeni fedezésére az 1888. évi IV. törvény czikk 4. §-a alapján a postának az engedély egész tartama alatt ingyen eszközlendö szállítása fejében nyújtandó állami hozzájárulás, a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számítva 50 egymást követő éven át fizetendő 3.695, szóval : háromezerhatszázkilenczvenöt forintban, másfelől ugyanazon törvény 7-ik §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból nyújtandó külön állami segély az adomány állásához képest vagy egyszerre kifizetendő 73.900 forintban, vagy az épités tényleges megkezdésétől számítandó 50 egymást követő éven át fizetendő ugyancsak 3.695, szóval: háromezerhatszázkilenczvenöt forintban állapíttatnék meg, azzal a kikötéssel, hogy ugy a postahozzájárulásnak, mint a külön állami segélynek egyenkint 73.900 forintnyi, összesen 147.800 forintnyi tőke értéke fejében egyenkint 73.900 frt, összesen 147.800 frt névértékű törzsrészvények lesznek az állam tulajdonába átadandók. Az ily módon megállapított postahozzájárulás és külön állami segély a 985.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének külön-külön 7*5—-75 °/o-át képezvén, az 1888. évi IV. lörvényczikkben megállapított maximalis segélyezés mérvén alul marad. A 344.800 forintnyi törzsrész vény-tőkének a jelzett 147.800 forintnyi állami hozzájárulások levonása után fenmaradó 197.800 frtnyi részlete a helyi érdekeltség hozzájárulásaiban talál fedezetet. A vasút üzletének kezelését az engedélyt kérő törvényhatóság az 1880. évi XXXI. törvényczikk 8. §-a értelmében megállapított szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutak™ ruházná át. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési-, épitési és üzletberendezési feltételekkel. A tervezett helyi érdekű vasút két már forgalomban levő vasutat és gőzhajókkal járt vizi utat kötvén össze, annak engedélyezése az 1880. évi XXXI. törvény czikk 1. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk értelmében a törvényhozásnak vau fentartva. Van szerencsém egyúttal tisztelettel bejelenteni, hogy miután az előterjesztett törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése s ennek alapján az engedélyokiratnak és végleges épitési engedélynek kiadása előreláthatólag még hosszabb időt veend igénybe, holott a vasút épitési munkáinak a hidegebb évszak beállta előtt leendő megkezdése a vidék gazdasági érdekeire való tekintettel kívánatosnak mutatkozott, ennélfogva az engedélyt kérő törvényhatóságnak e részbeni kérelmére megengedtem, hogy a vasút föld munkálatai Pancsova város kárára és veszélyére, s a magánjogok sérelme nélkül még az engedélyokiratnak s a végleges épitési engedélynek kiadása előtt megkezdessenek. Ezekben a tervezett helyi érdekű vasút lényegesebb engedélyezési feltételeit előadván annak megjegyzése mellett, hogy az engedélyt kérő város az 50.000 forintban előlirt engedé-