Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.

Irományszámok - 1892-764

64 DGCLXIV. SZÁM. tekintetbe véve a már ott esetleg létező építkezéseket. Vagyis a normális szélesség és a müépitmények magassága a 0 viz fölött, egymással mindenkor a legszorosabb kapcsolatba lesz hozandó, mert e két tényezőtől függ az előálló középmélység. A 0 alatt 3 méter középmélységnek elérésére a Dunán nem csupán a hajózás érdekében kell törekednünk, hanem a jégtorlódások képződhetésének megakadályozása szempontjából is. Nevezelesen a budapesti Dunarész szabályozásának tervezésénél megejtett tanulmányokból kitűnt, hogy azon egészséges szelvényekben, melyekben jégtorlódás sohasem képződött, a közép vízmélység 3 méter körül változott. Szóval úgy a hajózási, mint a jéglevonulási szempotok egyaránt arra indítanak, hogy a 3 métert ne csak elérni, de a mennyiben arányban álló költségek határán belül lehetséges, azt meghaladni is törekedjünk. A Duna-folyam szabályozásánál egy további fontos tényező, melyre kiváló figyelmet kell fordítanunk, a vonalozás. Ha a Duna folyását tekintjük, lehetetlen, hogy első pillanatra szemünkbe ne tűnjek az a szabályos, határozott főirány, melyet — a paks-dráva toroki rész kivételével — a folyam e^yes, nagy fordulópontjai között követ. Ennek a következménye, hogy az érintett szakasz kivételével a Dunán alig lett átvágás végrehajtva és csakis egy van tervezve Palánka fölött. A folyam vonalozásánál a hajózás a jéglevonulás és a partok biztosítása játszák a főszerepet. A hirtelen kanyarulatok, kivált a vontató hajózásra nézve, sok nehézséget okoznak ; azonban még nagyobb akadályokat görditenck a jég levonulása elé és nem ritkán jégtorlaszok képződését idézik elő. Már gróf Zichy Ferencz királyi biztos 1825. évi november 12-én Pozsonyban kelt jelentésében kiemeli, hogy: »Ezen királyi biztosságra volt a legfelsőbb helyről bizva a Duna folyásának megigazitása s Pest, Tolna, Baranya és Bács vármegyékben, mely a nagy görbülései állal mind a jégjárást tartóztatván, mind a szomszédságokat elöntvén, mind a hajókázást akadályoztatván, igen káros következtetéseket okozott. Ezen rossznak elhárítására tehát 1820-ik és 1821-ik esztendőkben a mondott dunai görbülések által vágattak és ez által a Dunának egyenes folyás szereztetvén, mind a hajókázás megkönnyebbitetett, mind a kártételek eltávoztattak. Jelesen pedig: Görbületek Általvágások hossza ölekben Ezen munka tehát a hajókázásnak azon hasznot okozta, hogy . öl hosszú uj Dunán járhatnak a hajók. 9.000 3.000 5.000 4.000 1.000 600 350 1.400 Ezen munka tehát a hajókázásnak azon hasznot okozta, hogy . öl hosszú uj Dunán járhatnak a hajók. 21.000 3.350