Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-763
50 D-CCLXIII. SZÁM. tások elnyomására. Tapasztalati tény ugyanis, hogy a közönség köréből csak aránylag ritka esetekben tétetnek feljelentének, a ezek sem mindig a közérdeket tartják szem előtt: igy e tekintetben nagy szerepük jut a vizsgáló állomásoknak, melyek saját kezdeményezésük vagy magánfelek megkeresése folytán gyakran foglalkozván hamisítások megállapításával, oly esetekben, midőn ily büntetendő cselekménynek jutnak nyomára, haladéktalanul értesitik az adatok közlése mellett az elsőfokú hatóságot, hogy az az eljárást megindíthassa. Ekként életet nyernek majd a törvény holt betfti, mert tisztán magánfeljelentésekre támaszkodva vajmi ritkán juthatna a hetóság abba a helyzetbe, hogy törvényes kötelességeit e téren is teljesítse. A szakértő vegyészi állomások megfelelő szervezése az eddig fennálló ily intézetek és állomások újjáalakítását, vagy legalább is új feladataikhoz mért átalakítását kívánván, a törvény keretéljen nem nyerhetett megoldást; miért is feli kell a szakministert hatalmazni, hogy az erre vonatkozó intézkedéseket rendeleti úton tegye meg, mely alkalommal úgy az egyöntetű eljárás, mint ezen hivataloknak a közigazgatási hatóságokhoz való viszonya — fő tekintettel az eljárás alaposságára és gyorsaságára — részletesen lesz szabályozandó. A 10-ik szakasz a btintetéspénzek hovafordításáról rendelkezik, legczélszerííbbnek látszik a külföldi törvények mintájára a befolyó büntetéspénzeket a vegyészeti vizsgáló állomások fentartására fordítani, melyek fentartása és fokozatos fejlesztése az államra amúgy is jelentékeny terheket ró. A ll-ik szakasza világosan kijelenti, hogy a fennálló törvényeknek és rendeleteknek az egészségre ártalmas élelmi és élvezeti czikkek és italok készítésére és forgalomba hozataláról rendelkező határozmányai ezentúl k érvényben maradnak. A jelen javaslat ugyanis nem akarja az eddigi intézkedéseket újakkal pótolni, hanem csak kiegészíteni a hathatósabb megtorlás érdekében. Az 1876: XIV. t.-czikk 14-ik szakasza az ártalmas gyUmölcsnek, gombáknak, valamint minden romlott, hamisított vagy ártalmas anyagokkal kevert tápszerek ós italok árulását, nemkülönben az ezek előállítására ég eltartására szolgáló, egészségre ártalmas edényeknek készitését tilalalmazza, a 8-ik szakasz pedig ezen czikkek elkobzását és megsemmisítését rendeli el. E szakasz alapján adatott ki a fentebb emiitett belügy ministeri szabályrendelet »az egészségre ártalmas tápszerek és italok, valamint az egészségre veszélyes tárgyak lefoglalásáról, elkobzásáról és megsemmisítéséről«, mely a közegészségügyi törvénynyel egyidejűleg az 1877. évi január hó 1-én lépett életbe. Mindazon intézkedések tehát, melyek az élelmi szerek közforgalmánál az emberi egészség érdekeit védeni hivatvák, egész terjedelmükben fentartatnak a jelen javaslat által is, melynek főintentiója odairányul, hogy a mezőgazdaságra nézve legnagyobb fontossággal biró termények és termékek hamisításai különleges és részletes törvényes intézkedésekkel megtoroltassanak. Az 1893. évi XXílI. tcz. mintájára a törvény határozmányai az ország területén forgalomba hozott külföldi termékekre is kitérjesztetnek, mi mindenesetre méltányos intézkedés. A 12-ik sztkasz az életbeléptető záradékot és a végrehajtó felhatalmazást foglalja magában. Minthogy e jelen törvényjavaslatban a gondozásomra bizott mezőgazdasági érdekeknek e &y figyelmet érdemlő csoportja nyer megfelelő törvényes védelmet, azt ezennel tisztelettel elfogadásra ajánlom. Kelt Budapesten, 1895 évi május hó 20-án. Gr. Festetíts Andor s. h., füldmívelésügyi m. kir. minister.
