Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-763
44 DCCLXIII. SZÁM. czikk között 559 találtatott hamisítva, vagyis 22°/o, azaz a megvizsgált anyagoknak több mint ötödrésze. Az országban űzött hamisításoknak ezen — csak hozzávetőleges — statistikája azt bizonyítja, hogy a hamisitások meggátlására alkotott eddigi törvényes intézkedések nem voltak alkalmasak arra, hogy ezen közveszélyes üzelmek gátjául szolgáljanak, sihogy immár elodázhatatlan feladata a kormánynak gondoskodnia arról, hogy a leggyakrabban hamisított czikkek külön törvényben összefoglalva fokozottabb jogi védelemben részesittessenek. Valamint a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozásának tilalmazásáról szóló 1893: XXIII. törvényczikk, úgy a jelen javaslat sem akarja az egészségre ártalmas vagy veszélyes italok és élvezeti czikkek készítésére s forgalomba hozatalára vonatkozó büntető és közegészségi törvények határozmányait érinteni, hanem csupán a mezőgazdasági termelést közelebbről érintő czikkek hamisításának meggátlása végett tartalmaz az emiitett törvények pótlása és kiegészítések épen büntető határozmányokat. Annál is inkább szükséges intézkedés a jelzett irányban, mert az eddig hozott hazai törvények kizárólag csak a közegészség érdekeit vélték megóvni és az őstermelés általános szempontjai ezek által nem nyertek védelmet. Pedig úgy hazai mezőgazdasági viszonyaink felette súlyos helyzete, valamint a gazdasági intensivitás érdeke megkövetelik, hogy a mezőgazdasági termények és termékek a mindinkább terjedő hamisitások és utánzások ellenében hatékony védelemben részesittessenek. így jelesül : a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t.-cz. 14. §-a értelmében »ártalmas gyümölcsnek, gombáknak, valamint minden romlott, hamisított vagy ártalmas anyagokkal kevert tápszereknek és italoknak árulása, nemkülönben az ezek előállítására és eltartására szolgáló egészségre ártalmas edényeknek készítése és használata tilos«. E szakasz a mezőgazdaságra nézve oly nagyjelentőségű czikkéknek, mint a vető- és fűmagvak, abraktakarmánynak, trágyaneműeknek hamisítása esetén alkalmazást nem nyerhet. Hasonlókép nem vonatkoznak az érintett czikkekre a fennálló büntető törvénykönyvek sem. Az 1878. évi V. t.-cz. ugyanis XXI. fejezetében »a közegészség elleni bűntettek és vétségek«-ről szólva, a 314. §-ban a következőképen rendelkezik: »A ki a közfogyasztás tárgyait képező, s darusításra vagy szétosztásra rendelt élelmi czikkek közé, az egészségre ártalmas anyagot kever, vagy kevertet; úgyszintén az, a ki az akként meghamisított vagy életveszélyes élelmi czikkeket elárusitás, vagy szétosztás czéljából boltjában, vagy más árúhelyen vagy raktárában tartja: közegészségelleni vétséget követ ej, és egy évig terjedhető fogházzal ezenfelül száz forinttól ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.« A 315. szakaszban pedig: »A ki használatban levő kutat, vízvezetéket, víztartót megmérgez, úgyszintén a ki életveszélyes, vagy az egészségre ártalmas anyaggal kevert valamely élelmi czikket (314. szakasz), ennek veszélyes vagy ártalmas tulajdonságát elhallgatva elárusít, árúba bocsát, vagy szétoszt': öt évtől—tíz évig terjedhető fogházzal; s ha ebből valakinek súlyos testi sértése vagy halála következett be, — a mennyiben gyilkosság nem forog fenn — tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.« Látnivaló, hogy a törvény egyedül csak az élelmi szereket részesiti büntetőjogi védelemben. Az 1879. évi XL. t.-cz. 107-ik szakasza szerint »Nyolcz napig terjedhető elzárással büntettetik, a ki az ételeknek réz-, czin-, vagy más érez edényekben való főzésére nézve fennálló szabályokat megszegi, úgyszintén, a ki az darusításra vagy szétosztásra szánt étel- és italcsikkek tartására s az azokkal való bánásmódra vonatkozó szabályokat megszegi.«
