Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-789
326 DCCLXXXIX. SZÁM. A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kaviceágy alsó felületének magasságában mérve 4*o méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővitésének megfelelően kiszélesbitendő. A töltések, azok magassága és anyagához képest, l x /2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készitendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 méter széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin általában 0*so méterrel, a Sajó árterében pedig legalább la méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0*5—lo méter nyílt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 1*5 méternél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelitik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédmíívekkel ellátandók. A pálya testébe épitendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők ; míg a nyilt műtárgyak kő- vagy téglaellenfalakkal, szárnyakkal és esetleg faj ár mokkái, valamint 2*o m. nyilasig tölgyfa hordszerkezetekkel, ennél nagyobb nyilasoknál pedig fenyőfa hordszerkezetekkel építendők. A Sajó-hid közös közúti és vasúti forgalomra szolgáló hidpályával és közúti feljárókkal állitandó elő. Ezen hidnak 65 m. belső használható szélességgel és a járpálya felső szinébe süly esztett felépítmény nyel kell birnia. A párhuzamos utak- és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak épitendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hidfők-és jégtörökhöz, valamint hidjármak-, hidalások- és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állitandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8 — 8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 ra. vastag kőalappal és ugyanily vastag kavicsolással létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon, a fensíknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állomási és vonalháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi földterület kisajátítandó.
