Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-785
248 DCCLXXXV. SZÁM. A töltések, azok magassága és anyagához képest, l 1 ^ vagy l 1 /*. lábas lejtőkkel létesítendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0*8 méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz színe között 0*5—l*o m. nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság l*o m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szábályozandók és a szükséghez mért partvédmfívekkel ellátandók. Útszabál) ozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hösszaságban 15 cm, azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő uyilású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek O'is m. vastag kőalappal és ugyanily vastag kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes őrháznál legalább 1.000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához kétharmadrészben kavics és egyharmadrészben homok használandó s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0*25 m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 2-8 m. szélességgel kell bírnia, az aszódi és losonczi csatlakozási állomásokon létesítendő mellékvágányoknál azonban mint beágyazási anyag csakis kavics használható. Az állomásokon a szükséghez képest szivárgók létesítendők. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul köteles engedélyes pályakilométerenkint 40 köbméter beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők ; mig a nyilt műtárgyak kő- vagy tégla-ellenfalakkal és szárnyakkal, valamint bezárólag 2*o m. nyilasig tölgyfa hordszerkezetekkel 2*o métertől 10o méterig kizárólag fenyőfa hordszerkezetekkel, 10*o m. nyilastól kezdve pedig vas szerkezetekkel építendők. A magyar államvasutak pályatestéhez közvetlenül csatlakozó vonalrészen megfelelően meghosszabbitandó műtárgyak egészen úgy állitandók elő, mint ezeknek a műtárgyaknak már meglevő részei.