Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.
Irományszámok - 1892-698
DCXCVIII. SZÁM. 53 698. szám. (LXXXIIL ÜLÉS, 884. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház pénzügyi bizottságának „a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásáról szóló 1879. évi XXXVI. t-cz. némely szakaszának módosításáról" szóló törvényjavaslatról. Az 1879. évi XXXVI. t.-czikkben megállapított öt-öt évenkint történő lakbérszabás állandóan emelkedő oly kedvezőtlen hatással lévén a monarchia mindkét államának költségvetésére, hogy az 1879-ben 5 millió forintot tevő szükséglet e czímen 1890-ben már a 12 millió forintot meghaladta. A két állam kormánya ennek folytán kényszerítve volt oly módot keresni, hogy egyrészt ezen emelkedő költségek egyes községek jogos igényeinek háttérbe szorítása nélkül korlátoztassanak, másrészt pedig másodosztályú laktanyák rendszeresítése által a községeknek alkalom adassék kisebb költségekkel a katonaság megfelelő elszállásolásáról gondoskodni. A törvényjavaslatban foglalt amaz ujitás, hogy nemcsak új laktanyák építése, hanem fióklaktanyák rendelkezésre bocsátása esetén is hosszabb (25 évig terjedhető) szerződések kötése lehetővé tétetik, a katonaság helyesebb és czélszerííbb elhelyezését is nagy mérvben mozdítja elő ; ezen felül a laktanyákban és fióklaktanyákban levő korcsmárosoknak (cantineurek), ezeknek vagy esetleg a gyakorló és lőtereken vagy az állomáshelyeken kivül elrendelt meneteknél a csapatokat követő markotányosok által kis mértékben a szeszes italoknak kimérése, illetőleg elárusitási joga és kötelezettsége is az 1888. évi XXXV. t.-cz. értelmében megfelelőleg szabályoztatik. Azon telkek megvásárlására vagy bérbevevesére nézve, melyek elemi és tfízérségi lőterekre szükségesek, a törvényjavaslat az 1881. évi XLI. t.-cz.-ben megállapított birói kisajátitási eljárás folyamatba tételére a honvédelmi ministernek a kisajátitási jogot megadván, egyidejűleg intézkedést tartalmaz a harczászati gyakorló-, 10-, torna- és lovaglóterek igénybevétele által valóságban okozott károknak polgári és katonai hatósági közegekből Összeállított vegyes bizottságok által történő megállapítására. A mi egyrészt a harczképesség növelése szempontjából az ország különböző részeiben évente megtartatni szokott nagy hadgyakorlatok által esetleg okozott károk igazságos megállapítására és megtérítésére vonatkozó eljárást illeti, a törvényjavaslat a katonai kincstárnak lehető legkisebb megterheltetésével egyrészt az adófizető polgárok érdekeinek szem előtt tartása mellett, a katonai kincstárnak túlmegterheltetését, illetőleg jogosulatlan követelésektői való megóvását is lehetővé fogja tenni. Miután az 1879. évi XXXVI. törvényczikk a népfelkelés szervezése folytán annak a béke idején szükségelt raktári és nyilvántartási irodai helyiségeiről nem intézkedik, a szőnyegen levő törvényjavaslat ezekről is gondoskodik, miután továbbá a kisajátitási jog alkalmazását a szükséges korlátok közt szabályozza : a bizottság hadierőnk taktikai kiképeztetése és harczképességének nagymérvű emelése indokából, úgyszintén pénzügyi szempontokból is, a szőnyegen levő törvényjavaslat változatlan elfogadását a nagyméltóságú főrendiháznak tiszteletteljesen ajánlja. Budapesten, 1895. évi május 6-án. Gajzágó Salamon s. k., bizottsági einöle. Lukács Antal s. Jc., bizottsági jegyző.
