Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-680

DCLXXX. SZÁM. 21 grammot meg ne haladjon, különös tekintettel arra, hogy a csatlakozó dunántúli helyi érdekű vasutak is hasonló keréknyomású jármüvek közlekedésre vannak berendezve. A pályán, a csatlakozó állomásokat ide nem értve, összesen hat állomás létesítendő. Engedélyt kérők kötelesek lesznek az építési munkálatokat az engedélyokirat keltétől számitott két év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. A tényleges épitési és üzletberendezési költség 1,432.000 frttal, vagyis pályakilométerenkint 33.694 frttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközökre 85.000 frt, tartalékalap képzésére pedig 17.000 frt lesz kihasítandó, megjegyeztetvén, hogy a tartalékalap a kibocsátási árfolyam szerint számitott elsőbbségi részvényekből alkottatnék meg. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképeni épitési költségek 1,330.000 forintra, vagyis kilométerenkint 31.058 frtra tehetők, A költségek ezen mérve egyfelől abban találja indokát, hogy az aránylag rövid vonalon hat állomás létesítendő, s ezek költségein felül a két csatlakozó állomáson még 66.780 frt értékű, kilométerenkint tehát a költségeket 2.117 frttal emelő kibővítési munkálatuk eszközlen dők; másfelől abban, hogy a pálya szükségképen, a völgy mélyén fekvő földterületeket foglalja el, a melyeknek kisajátítási költsége kilométerenkint 2.423 frtra rug, és végül, hogy a pályán számos műtárgy létesítésére, köztük a Kisbalaton áthidalására levén szükség, ezeknek költségei a tulajdonképeni épitési költségeket jelentékenyen fokozzák. Az egész 1,432.000 frtnyi tényleges épitési és Üzletberendezési tőkének beszerzését engedélyt kérők 35°/o, vagyis 501.200 frt erejéig törzsrészvények kibocsátása utján, 65°/o erejéig pedig 5°/o-os elsőbbségi részvények kibocsátása utján szándékoznak biztosítani. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében nyújtandó állami hozzájárulás 50 egymásután következő éven át fizetendő évi 5.300 frtban; a helyi érdekíí vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján nyújtandó külön állami segély pedig az adomány állásához képest vagy egyszerre fizetendő 70.000 frtban, vagy az 1895. évtől kezdve szintén 50 egymásután következő éven át fizetendő évi 3.500 frtban állapíttatnék meg, mindazonáltal oly kikötéssel, hogy úgy a postahozzájárulás 106.000 frtnyi, mint a külön állami segély 70.000 frtnyi tőke értéke fejében összesen 176.000 forintnyi törzsrészvények lesznek engedélyt kérők vagy jogutódjuk által az állam korlátlan tulajdonába bocsátandók. Az ily módon megállapított állami hozzájárulás az 1,432.000 frtnyi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének — együttvéve csak 12'29°/o-át képezvén, az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7. §-aiban megszabott 10—10, vagyis összesen 20°/o-nyi maximális segélyezés mérvén jóval alul marad. Az 501.200 frtnyi törzsrészvénytőkének a 'jelzett 176.000 frtnyi állami hozzájárulás beszámításával még fedezetre váró 325.000 frtnyi részlete a helyi érdekeltség hozzájárulásaiban nyer fedezetet. A vasút üzletének kezelését engedélyt kérők az 1880. évi XXXI. t.-czikk 8. §-a értelmében megállapitott szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutakra ruháznák át, kilátásba vétetett egyúttal, hogy ezen vasút is a vele Összefüggő dunántúli helyi érdekű vasúthálózattal egyesittessék. Egyebekben az engedélyezés feltételei azonosak a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, — épitési és üzletberendezési feltételekkel. Az előadottak kapcsán van szerencsém bejelenteni, hogy időközben engedélyt kérők ezen vasútra vonatkozó összes jogaikat és kötelezettségeiket Szájbely Gyula országgyűlési képviselőre ruházták és hogy nevezett képviselő a 70.000 frtban megállapított engedélyezési biztosítékot a m. kir. központi állampénztárba már beszolgáltatta, s végül, hogy ezen az alapon és az enge-