Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.
Irományszámok - 1892-709
DCCÏX SZÁM. 181 fészerek hiányában a szabadban van elhelyezve, holott az összes szénfajok, de főkép a barna szén a szabadban való tárolás által ftítőképességükből s igy értékükből is veszítenek, minélfogva a szénfészerek hiánya nagy gazdasági hátrány nyal jár, sőt azonfelül számos esetben a szénfajok minőségi megromlása s ebből eredő elégtelen fűtőképessége miatt vonatkésések egyenes okozójáva lesz. A forgalomnak az 1893 — 96. években várható szaporulatának megfelelő szénszükséglet növekedését is számbavéve, 1896. év végén 50.000 tonna szén számára volna szükség megfelelő fészerről gondoskodni. ad c) A vizállomások, melyek a vontatási berendezések igen fontos részét képezik, részint a viz elégtelen mennyisége, részint rósz minősége miatt szorulnak mielőbbi kiegészítésre. Az első szempontot, illetőleg a m. kir. államvasutakon s az általa kezelt helyi érdekű vasutakon létező 472 vizállomás közt 53 van olyan, melyeknek vagy berendezése nem megfelelő, vagy pedig a vizállomási kút nem képes már a szükséges vizmennyiséget szolgáltatni, a mi különösen hosszabb ideig tartó száraz időjárásnál forgalmi zavarokat idéz elő ; de rendes körülmények között is időnkint a vízvételnek a szomszédos vizállomasokra való áthelyezését tevén szükségessé, a forgalom rendes lebonyolítását nehezíti; minél fogva szükséges, hogy ezen vizállomások on a kutak kiszolgáltatási képessége mélyités vagy más alkalmas munkálat utján fokoztassék. A mozdonyok táplálására használt viz minőségének megbírálásánál az a körülmény vétetik számba, hogy mily mennyiségben tartalmaz oly feloldott anyagokat, melyek a kazánban kiválván, annak falaira kazánkő' alakjában lerakodnak s e kazánok gyors romlását okozzák. Ebből a szempontból a m. kir. államvasutakon, ide nem értve az államosított osztrákmagyar államvasút vonalait, melyeknek vizei még nem vegyelemeztettek, a fogyasztott tápvizek 40°/oa jó, 33°/o-a közép, 27°/o-a pedig rósz minőségű, már pedig tekintve azon nagy gazda sági előnyt, melyet a jó minőségű tápvizek használata a kazánok fentartása szempontjából nyújt, felettébb kívánatos oly berendezéseket létesíteni, melyek által a rósz, illetőleg a közép minőségű viznek legalább egy része jó, például folyóvízzel pótoltatik, vagy a hol ez nem áll rendelkezésre, a meglevő viz vegyileg tisztittassék. Ezek a munkálatok azonban ismét sokkal nagyobb összegeket igényelnének, mint a mennyit jelenleg okszerűen elvállalhatunk, ez okból a most jelzett czélokra a szóban levő 9 millió forint terhére csupán a legégetőbb szükségletnek megfelelő 215.000 forintot irányoztuk elő. III. A m. kir. államvasutak mozdony állományát az 1893. év végén 425 db. gyors- és személyvonata, 820 db. vegyes és tehervonatú, végre 303 db. másodrendű mozdony képezte, mely számhoz hozzáadva az 1893. évben a selejtezésre került mozdonyok pótlásául az üzleti számla terhére megrendelt 30 db. elsőrangú és a máramarossziget-kőrösmező határszéli vasút építési hitelében födözött 10 mozdonyt, a m. kir. államvasutak mozdonyainak állaga 1.588 dbot teend, megjegyezvén, hogy e számban a korlátolt használhatóságú, valamint a már most is selejtes mozdonyok száma is benfoglaltatik, melyek közül 44 db. ez időszerint tolatásra, 113 pedig a vonalszolgálatnál teljesítő képességükhöz mért kisegítő szolgálatra használtatik. Számba véve a m. kir. államvasutak saját, valamint az általa kezelt helyi érdekű vasutak vonalainak 1893. évi átlagban 9.924 km.-nyi hosszát, melyből 6.567 km. elsőrangú pálya, kitűnik, hogy az Összes vonalaknál egy pályakilométerre átlag 0*157, az elsőrangú pályákon pedig pályakilométerenkint 0*192, — sőt ha a fent már emiitett korlátolt használhatóságú vagy selejtes mozdonyok leszámittatnak, csak 0*162 teljesen használható mozdony jut. Hasonlóan kedvezőtlen az arány a másodrangú pályáknál is, melyeken egy pályakilométerre 0*093 mozdony esik.
