Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.
Irományszámok - 1892-709
176 DCCIX. SZÁM. minthogy azonban a valuta-reform végrehajtásával járó bevonása a különböző régi értékre szóló pénznemeknek a pénztári készletekből huzamosabb időre (több évre) mintegy . . 7,000.000 frtot leköt, ennélfogva a tényleg rendelkezésre állott összeg tesz ...... 144,564.871 frtot. Ha ebből levonjuk a fennebb kimutatott . 115,223.328 frt 32 kr.nyi kiadási összeget, pénztári készletként marad 29,341.542 frt 68 kr. Államháztartásunk megszélesbttlt keretei mellett a felmerülő szükségletek akadálytalan fedezésére s egy czéltudatos és minden irányban független pénzügyi politika vezetésére és fentartására ma már állandóan nagyobb pénztári készletekkel kell rendelkeznünk, mint a melyek régebbi időkben elegendőknek tartattak, — igy, hogy csupán egy tényt említsek, minden év első felében a folyó kezelésnél mintegy 40 millió forintnyi hiány szokott jelentkezni, — tehát pusztán ennek az évről-évre előforduló időszaki hiánynak akadálytalan fedezhetése végett legalább is 40 millió forintnyi pénztári készletet kell tartanunk. Ez okból, és mert a tervezett s illetőleg a törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében részben már folyamatba is tett beruházások létesítése elodázhatíauul szükséges, sőt azok költségeinek egy része a törvényhozás által már engedélyeztetett is, — a pénztári készletek egyidejű kiegészítéséről mulhatlanul gondoskodni kell. Ezt a kiegészítést a legegyszerűbben az 1880 : XX. t.-cz. alapján létesitett tisza-szegedi kölcsön-alapban az állampénztárnál rendelkezésre álló összegeknek, valamint az állam, mint magántulajdonos által gyakorolt italmérési jogokért az 1888 : XXXVI. t-cz. értelmében megállapított s tényleg már az állampénztárba befolyt, illetve a bíróságok által netalán még kiutalandó kártalanítási tőkéknek felhasználása utján vélném eszközlendőnek. Ezek az összegek — a mint azt már bátor voltam megjegyezni, — ez idő szerint is az állami pénztárban kezeltetnek s a midőn a törvényhozás állandó bevonásukat a pénztári készletek közé elrendeli, egyfelől az erre nézve készéről a már emiitett 1888. évi XXXVI. és 1889 : XXXI. törvényczikkekben fentartott jogot gyakorolja, másfelől azonban nem teremt ujat, hanem egy most ideiglenes jelleggel fennálló állapotot véglegesít. Az államot, mint magántulajdonost megillető regále-kártalanitási kötvények értékesítéséből befolyt 11,139.365 frt 82 krnyi összeg már fentebb a pénztári készletek álladékának kimutatásánál számításba vétetvén, a tisza-szegedi kölcsönalap álladékára nézve van szerencsém megjegyezni, hogy ebben az alapban ez idő szerint az állampénztárnál 20,589.690 frt 26 kr, illetőleg, minthogy ebből az összegből az 1893: XVIL törvényczikk rendelkezései szerint a Rába-szabályozó társulatnak előlegképen 1,760.000 frt, az 1894: V. törvényczikk alapján pedig telepítési czélokra 3,000.000 » vagyis összesen 4,760.000 » — » adandó, tényleg 15,829.690 frt 26 krnyi készpénz áll rendelkezésre; a mihez hozzáadva a fennebb kimutatot t 29,341.542 » 68 » pénztári készlet-maradványt, a szóban levő beruházások eszközlése után pénztári készletül 45,171.232 frt 94 kr. maradna. Jóllehet ebből a pénztári készletből az 1894. évi XX. törvényczikk rendelkezései folytán az Újépület és Károly-kaszárnya ügyének rendezése jelentékeny összegeket fog huzamosabb időre lekötni, tekintettel azonban másrészt arra, hogy ez Összeg a tisza-szegedi alapba még várható mintegy két millió forintnyi befizetéssel gyarapodni fog, — azt hiszem, hogy a jelzett 45,171.233 frtnyi pénztári készlet mellett az államháztartás menete kellően biztosítottnak tekinthető.
