Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

DCCVI. SZÁM. 125 A 22. §-hoz. Az érvénytelenítés három alakja — megszűnés, visszavonás és megsemmisítés — bár az érvénytelenség időpontjára nézve különböző hatású, a mennyiben a két első a lejárat, lemondás 'és visszavonás idejétől hatályos, a megsemmisítés pedig a szabadalom első bejelentésének idejére visszaható, annyiban mégis egyenlő hatálylyal bir, hogy t. i. az érvényét veszített szabadalom tárgya mindenki által szabadon használható és a találmány köztulajdonná válik. Kivételnek akkor van helye, ha a találmány már szabadalmi oltalom alatt áll. Ezen másik szabadalom vagy korábbi vagy későbbi lehet. A korábbi szabadalom a későbbi által úgy sem helyezhető hatályon kivtil, ellenben a korábbival azonos későbbi szabadalom épen ezen okból semmisítendő meg a 21. §. 3. pontja szerint. Ha későbbi a szabadalom, az a 3. §.3. pontja szerint újdonság hiánya miatt megtámadható ugyan, de addig, míg a megsemmisítés jogérvényesen ki nem mondatott, mégis fennállónak tekintendő. Az érvényét vesztett szabadalom semmi szin alatt újból hatályba nem léphet, sem perújítás útján, sem újbóli szabadalmazás által. Az érvénytelenített szabadalomnak másra való átruházása nem kérelmezhető. Az, kinek leírásaiból, rajzaiból, mintáiból stb. a találmány átvétetett, valamint az államkormány vagy magánvállalkozó, kinek alkalmazottja utasítás vagy szerződés folytán tett találmányát jogtalanul magának bejelentette, az 5. és 6 §-okban emiitett jogokat, hogy a találmányt az ott kitűzött határidőn belül önmaga vagy az állam saját javára igénybe vehesse, csakis a felszólalási eljárásban érvényesíthetik ; ha azonban utóbb a szabadalmat semmiségi keresettel támadják meg, ezen kereset csak a megtámadott szabadalom megsemmisítésére, nem pedig a szabadalom átvételére irányulhat. IV. FEJEZET. A szabadalmi hivatal. A 23. §-hoz. Midőn a törvényjavaslat szerint a szabadalmak többé nem egyszerű bejelentés alapján engedélyeztetnek, hanem nyilvános felhívás folytán felszólalásnak lesz helye és ennélfogva már a szabadalom megadását a felekkel való tárgyalások megelőzik, későbben pedig a szabadalmak elvonása és megsemmisítése több fokon át a polgári perrendtartás szerint tárgyalandó és elbírálandó lesz, midőn általában a szabadalmi ügynek fontosságánál fogva és tekintettel az új törvény szerint kiadandó szabadalmak nagyobb értékére, az azokat kezelő hatóság tekintélye is kellőleg emelendő, ezen ügyek nem maradhatnak ezentúl a kereskedelemügyi ministerium egyik ügyosztályának hatáskörében, hanem okvetlenül szükséges, hogy azok külön bírói és műszaki tagokkal ellátott, a terjedelmes és nagyfontosságú működési körnek megfelelően berendezett külön hivatalra bízassanak. A szabadalmi hivatalnak kétféle functióját tekintve, szükséges, hogy birói és műszaki tagok kellő arányban legyenek. A főnök ép úgy, mint állandó helyettese, kell, hogy birói képesítéssel bírjanak, mert kötelesek a tárgyalásokat vezetni, szavazategyenlőség esetében a jogi kérdésekben dönteni és a határozatokat kimondani. Minthogy a szabadalmi hivatal többféle osztályokban működik és azonkívül az egyik vagy másik osztály több határozott számú taggal biró tanácsra oszlik, nehogy e miatt a szabadalmi hivatalnak állandóan alkalmazott személyzete igen nagy és ennélfogva a költség is