Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

118 DCCVI. SZÁM. ily találmányok külföldre vándorolnának, üe az állam érdekével az sem egyeztethető, hogy a feltaláló szabadalmazott találmányát bármi okból a közérdek«, pl. közegészségügyi, közlekedési vagy honvédelmi czéloktól elvonhassa. Ennélfogva a törvényjavaslat a kereskedelemügyi ministernek, kihez a kormányzat bármely ágának közegei ez iránt fordulhatnak, azon jogot biztosítja, hogy az ily természetű találmányt az államhatalom részére igénybe vehesse. Mások irányában a feltaláló szabadalmi oltalma természetesen érvényben marad. Az államhatalom azonban a találmányt ingyen nem veheti igénybe, hanem tartozik megfelelő kárpótlást nyújtani, melynek összege vagy egyezség utján vagy a biró által állapittatik meg. A per folyama pedig a használatba-vételt meg nem akaszthatja, mert különben sürgős esetben a törvény czélzata meghiúsulna. Ha a szabadalom megsemmisíttetik, az esetleg még ki nem fizetett kárpótlás elesik, mert eredetileg semmis találmány kárpótlást nem érdemel és tulajdonképen megváltandó jog nem létezett, ha azonban a szabadalom csak a díjak meg nem fizetése miatt szűnt meg, a kárpótlási igény fenmarad. Németországban a szabadalom annyiban nem hatályos, a mennyiben a birodalmi kanczellár a találmányt a hadsereg, vagy hadi tengerészet, vagy más közérdekből használni akarja. Fenmarad azonban a szabadalom tulajdonosának kárpótlási igénye. Angliában a korona a szabadalmazott találmányt, kárpótlás nélkül használhatja és annak megtagadása semmiségi okot képez. Az osztrák törvény ily kisajátítást nem ismer, mert a 19. §-nak azon kikötése, mely szerint a szabadalom megszüntethető, ha további gyakorlata a közérdekkel ellenkezik, nem ezen esetre, midőn az állam a hasznos találmányt használni óhajtja, hanem káros szabadalmak megszüntetésére vonatkozik. Oroszországban az állam védelmére szolgáló találmányokra szabadalom egyáltalában nem engedélyeztetik, ha pedig ily tárgyak magánosok által is használhatók, a kiadott szabadalom az állam irányában hatálytalan, A 15. §-hoz. A javaslat az eddigi törvényhozással megegyezőleg a szabadalmak kiadása tekintetében kül- vagy belföldiek tekintetében különbséget nem tesz. De azt követeli, hogy az, a kinek a magyar korona területén render lakása nincsen, belföldön lakó képviselőt nevezzen. Ezen kötelezettség alól a külföldön lakó honos sincsen felmentve. A ki belföldön fióküzletet nyit és czégét szabályszerííleg bejegyezteti, belföldi lakossal egyenlő elbánás alá esik. Magától értetik, hogy a belföldön lakó is nevezhet meghatalmazottat, de erre kötelezve nincsen. A felállított képviselő a szabadalom fentartására és érvényesítésére szükséges minden lépésre jogosítva van, tehát védelmezi a szabadalmat felszólalások, visszavonási indítványok és megsemmisitési keresetek ellen ép úgy, a mint megbizója bünfenyitő utón megtámadhatja a szabadalom bitorlóit. Ellene intézendők a szabadalomra vonatkozó összes keresetek, melyek vagy a szabadalmi hatóságnál, vagy bármely bíróságnál indíttatnak és ő ezen kézbesítések átvételére kötelezhető. Megtörténhetik azonban, hogy a belföldi szabadalom-tulajdonos utóbb külföldre költözik, hogy tartózkodása ismeretlen, hogy a külföldi szabadalom-tulajdonosnak felállított megbízottja a megbízásról lemond, meghal, vagy szintén ismeretlen "tartózkodási! és mindezek mellett a szaba-