Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

98 DGGVI. SZÁM. azon nagy idő és pénzáldozatok, melyekbe a műszaki keresztülvitel különben egyeseknek kerülne, tetemesen lesz állíttatnak ; e) mert ez által a gyári titok, a technikai haladás legnagyobb ellensége, talaját veszíti ; f) mert oly államok, melyek szabadalmi oltalmat nem nyújtanak, azon veszélynek vannak kitéve, hogy legkitűnőbb tehetségei oly államok felé fordulnak, a hol munkájuk védelemre és jutalomra számithat; g) mert a tapasztalás szerint a szabadalom tulajdonosa találmányának gyors terjesztéséről legjobban gondoskodik. 2. Hatályos és czélszeríí szabadalmi törvény a következő elvekre alapítandó : a) szabadalmat csak a feltaláló vagy jogutódja nyerhet; b) a szabadalom külföldinek is adandó; c) előleges vizsgálat szükséges; d) a szabadalom 15 évre adandó, vagy ezen ideig meghosszabbítható ; e) annak megadásával a találmány teljes és technikai alkalmazását biztosító leirása közzéteendő ; f) a szabadalom költségei túlságos magasak ne legyenek, de emelkedő díjfokozat által elérendő az, hogy a feltaláló haszontalan szabadalmát mielőbb ejtse el; g) jól berendezett szabadalmi hivatal által lehetővé tehető a szabadalmak megtekinthetése és a még érvényben álló szabadalmak kimutatása; h) a szabadalom az országban gyakorlatba-vételének hiánya annak megsemmisítését ne vonja maga után, a mennyiben a találmány általában már gyakorlatba vétetett és az állam polgárainak mód nyújtatott annak megszerzésére és alkalmaztatására; i) ennélfogva intézkedés teendő, hogy közérdekből a szabadalom tulajdonosa kötelezhető legyen, hogy találmányát minden erre alkalmas jelentkezőnek megfelelő díj mellett használatra engedje át (Licenz). 3. Kívánatos, hogy az egyes kormányok találmányuk oltalma iránt mielőbb nemzetközi megegyezésre jussanak. De ezen congressus határozatainál még hathatósabban működött a Németországban kitört közgazdasági válság, melynek nyomása és a német ipart veszélyeztető nagy külföldi versenytől való félelme a német szabadalmi törvényhozást nagyban előmozdította, iigy, hogy az 1876. évi augusztus 29-től szeptember 2-ig tartott szakértői értekezlet után az általa kidolgozott javaslat 1877. évi február 24-én a birodalmi gyűlésnek bemutattatván, 1877. május 25-én törvénynyé vált. Ezen törvény az első, mely az egész Németbirodalomra volt hatályos; de az időközben szerzett tapasztalatok alapján néhány év mulva ujabb törvény utján kibővittetett, mely utóbbi 1891. évi június 1-én hirdettetett ki. Ezen törvény hatása nemcsak abban mutatkozott, hogy a szabadalmak száma nagyban szaporodott (egész Németországban 1876. évben még csak 1.648 szabadalom engedélyeztetett, ellenben 1892. évben bejelentetett 13.126, köazététetett 6.920, engedélyeztetett 5.900 szabadalom és 9.066 használati minta) ; de a német pátensek az előzetes szigorú eljárás folytán sokkal nagyobb értékűek, mint a Németországban azelőtt és más államokban jelenleg is adományozott szabadalmak. Francziaországban a találmányok oltalma leginkább a Colbert idejéből származó czéhrendszerrel és az iparűzés szigorú szabályozásával szemben vált szükségessé. Ott, hol minden árúnak előállítására külön jogosítványok és az előállítási módokra nézve kötetszámra menő utasítások állottak érvényben ; hol minden szövetre az alkalmazandó fonalszámok szigorúan elő voltak írva; hol Argantnak az általa feltalált lámpának előállithatása iránt a bádogosok, laka-