Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

92 DCCVL SZÁM. VIII. FEJEZET. A bitorlások és a büntetések. 49. §. A ki a szabadalom tulajdonosának engedélye nélkül valamely szabadalom tárgyát elő­állítja, forgalomba hozza vagy tiltott módon használja úgy, hogy ez által a szabadalom tulajdonosának e törvényben gyökerező jogait tudva sérti: a szabadalombitorlás kihágását követi el és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha az utolsó marasztalás jogerőre emelkedésétől két esztendő még el nem telt, két hónapig terjed­hető elzárással és ezen felül hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kiszabott pénzbüntetések az ipari (kereskedelmi) iskolai alap javára esnek. A büntetés kiszabásánál súlyositó körülményt képez, ha a panaszlott a szabadalom tulajdonosának alkalmazottja volt és ezen utón vagy a szabadalom tulajdonosának bizal­mából szerzett értesülését és tapasztalásait használta fel a találmány bitorlására. E szabályok akkor is alkalmazandók, ha a használt találmány ugyan még nem szabadalmaztatott, de a 34. §. szerint ideiglenes oltalomban részesül. 50. §. A 49. §-ban körülirt kihágás a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik és csak a sértett fél indítványára üldözhető. A szabadalmazott találmány mibenlétének megitélésére kizárólag a szabadalmi levéltár­ban letett találmányi leirás szolgál alapul; ennélfogva nem vehető tekintetbe semminemű utólagos, ama leírásban nem foglalt értelmezés. A mennyiben a leírásnak értelmezése iránt vita támad, a biróság, ha szakértők ki­hallgatását találja szükségesnek, a szabadalmi hivatal véleményét köteles kikérni. 51.*. A sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejezett kívánatára az ítéletben kimondandó, hogy a vádlott birtokában talált utánkészitésnek vagy utánzatnak bizonyult tárgyak vagy alkatrészek elkobzandók, s hogy azon eszközök és készülékek, melyek kizárólag a bitorlás végrehajtására szolgálnak, az elitélt költségén e czélra használhaüanokká teendők. Az elkobzottaknak nyilvánított tárgyak, ha az elitélt és a sértett fél közt más megálla­podás nem jött létre, megsemmisítendők. Ha a tárgyak a közbiztonságra nézve veszélyesek lennének, a biróság meg­keresésére a veszély elhárítása czéljából az illetékes hatóság által a kellő intézkedések meg­teendők. 52. §. A sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kijelentett kívánatára a magánjog szerint Ót megillető kártérítés fejében a büntető Jnróság az ítéletben a büntetésen kivül, a fenforgó összes körülmények méltatásával szabad meggyőződése szerint, 20.000 koronáig terjedhető kártérítési összeget megállapíthat, vagy a sértett felet kártérítési igényeivel a polgári per útjára utasíthatja. Ha a büntető biróság a sértett fél kívánatára kártérítési összeget állapí­tott meg, további kártérítés polgári per utján nem követelhető. Ha 20.000 koronát meg­haladó kártérítést követel a sértett fél: egész kártérítési igényével polgári perre utasítandó

Next

/
Oldalképek
Tartalom