Főrendiházi irományok, 1892. XIV. kötet • 618-676. sz.
Irományszámok - 1892-626
20 DGXXVI. SZÁM. 622. szám. (LXXX. ÜLÉS, 822.'3).'és 826. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház közgazdasági és közlekedési bizottságának a székely vasutak kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. A székely vasutak kiépítéséről szóló törvényjavaslat a Csík-Rákostól a Ghimes-szoros (Románia határszéle) 44 kilométer; a szászrégen-gyergyószentmiklós-csikrákoa-csikszereda-sepsiszentgyörgyi 223 kilométer és a marosnyire-székelyudvarhelyi 625 kilométer hosszú vasút kiépítését czélozza. Ezen vasút kiépítését egyrészt a rumán királysággal 1891. évi márcziib hó 11/2-án megkötött, s az 1891. évi XL. t.-czikkel törvénybe igtatott nemzetközi egyezményben elvállalt kötelezettség követeli, másrészt azonban elodázhatlan szükséget képez e vasút kiépitése közgazdasági és hadászati szempontból, a mennyiben a Székelyföldet kapcsolatba hozza délen Brassónál, északon pedig Marosvásárhelynél a magyar államvasutak hálózatával. Ezenfelül nemzeti szempontból emberanyag elvesztésének, t, i. a székely kivándorlás megakadályozása, a gyáripar meghonosítása ezen szegény hegyi vidékekben, de főleg kereskedelmi és vasutforgalmi politikai szempontok azok, a melyek a kormányt a törvényjavaslat beterjesztésére kény szeritették. Hogy e vasúthálózat, a mely mintegy 16.000 négyszög-kilométer területet a vasutforgalomba bevonni hivatva leend, államköliségen építendő, annak oka, hogy évtizedeken át folytatott tárgyalások sem voltak képesek a legnagyobb állami segélyek és kedvezmények kilátásba helyezése daczára a magánvállalatot ezen vasutvonalak kiépítésére reábirni, s igy egyrészt közeledvén a nemzetközi csatlakozásnak létesítésére megállapitott végső határidő ; másrészt a hadügyi kormányzatnak és az országnak, az ország déli vidékének illetőleg határszéleinek megerősítésére irányuló és mindinkább élénkebben nyilvánuló követelése, végűi a súlyos közgazdasági viszonyok, a mélyek az ország lakosságára egyaránt, de fóleg ezen hegyi vidék lakosságára nehezednek, e vasút kiépítését államköltségen kellően indokolják. Minden vasút előteremti a maga forgalmát, s igy ezen vasúthálózat is meg fogja teremteni azt a forgalmat, a mely remélhetőleg annyi jövedelemmel fog járni, a mely szükséges a 24,000.000 forintot tevő vasútépítési költségeknek kamatoztatására. Ezen összeg tehát, akár fedeztessék vagy előlegeztessék a pénztári készletekből, akár szereztessék be államkölcsön utján, oly productiv befektetést képez, a mely magát az államot tulajdonképen nem terheli, hanem önmaga szolgáltatja annak törlesztésére megkívántató anyagot. És ép ezen indokok azok, a melyek alapján a bizottság tekintve azt, hogy ily nehéz terepviszonyokkal biró hegyi pálya még ily mérsékelt építési költségekkel nem létesíttetett, a szőnyegen levő törvényjavaslat változatlan elfogadását a nagyméltóságú főrendi háznak ajánlja. Budapesten, 1895. évi márczius hó 26-án. Gróf Szápáry Géza s. h, Umttsdgi elnök. Bohu8 Zsigmond s. k f Heottsdgi jegy00,
