Főrendiházi irományok, 1892. XIII. kötet • 613-617. sz.
Irományszámok - 1892-617
446 DGXVII. SZÁM. számvevőszék a fönforgó körülményeknél fogva azt előirányzatnélkülinek tekinti s mint ilyent mutatja ki a zárszámadásban. A tényállás a következői A most idézett törvényczikk ugyanis a nevezett vasút épitését elrendelte ugyan, annak 3. §-ában azonban csak az 1892. év folyamán végrehajtandó tervezési és egyéb munkálatok költségeire engedélyezett 500.000 frtnyi hitelt, a további költségekre nézve pedig ugyanazon §. végpontjában határozottan akként intézkedett, hogy a felmerülő további költségek fedezése iránt kellő időben megfelelő javaslat lesz a törvényhozás elé terjesztendő. Miután sem az 1893. évi költségvetési törvényben, sem pedig más törvényes intézkedés utján az épitési költségek fedezéséről gondoskodva nem lett és a pénzügyminister is a kérdéses épitési kiadások fedezésére csak ideiglenesen bocsátott 4,000.000 frtot a kereskedelemügyi minister rendelkezésére, — az állami számvevőszék a szóban forgó kezelést, szemben a fentebb idézett törvény határozott intézkedésével, előirányzat keretén kivülinek minősitette és erről a kereskedelemügyi ministert az 1893. évi november hó 30-án 4.766. számú átiratában értesítette s felvilágosítást kért a fedezet kijelölését czéizó előterjesztések iránt. A kereskedelemügyi minister az 1893. évi február hó 22-én 12.381. szám alatt erre adott válaszában nem osztotta az állami számvevőszék nézetét, mert a pénzügyminister már az 1893. évi költségvetési exposéjában bejelentette a törvényhozásnak, hogy a szóba hozott vasút költségeinek fedezésére azokat a pénzfölöslegeket kívánja felhasználni, melyek a tiszaszegedi kölcsön visszatérítéséből az állampénztárba fognak befolyni, mert továbbá ugyancsak az 1894. évi költségvetési exposéjában bejelentette a pénzügyminister úr a törvényhozásnak s azt a kereskedelemügyi minister úr, tárczája 1894. évi költségvetését kisérő jelentésében maga is jelezte, »hogy a költségvetésbe fölvehető vasúti beruházásokon kivül még jelentékeny vasúti beruházásokra lesz szükség, melyeknek a rendelkezésre álló pénztári készletből leendő födözése tárgyában külön törvényjavaslat fog előterjesztetni«. Habár tehát ezek után, a minister nézete szerint, a törvényhozásnak a különben is törvényen alapuló, szóban levő költségek födözési módjáról kellő tudomása van, mindamellett tekintettel az idézett törvényczikk érintett határozmányára, a kérdés végleges rendezését s ezzel az állami számvevőszék által kifogásolt ideiglenes elszámolás megszüntetését részéről is kívánatosnak tartván, a m. kir. pénzügyminister urat ez irányban megkereste. Erre a kereskedelemügyi minister azon megnyugtató választ kapta, hogy a pénztári készletek hováforditása tárgyában a pénzügyminister által tervezett törvényjavaslat, a melylyel a marmarossziget-kőrösmező-határszéli vasút költségeinek kérdése is végleg rendeztetni fog, már annyira elő van készítve, hogy az legközelebb a törvényhozás elé terjeszthető lesz. Ennek folytán a kereskedelemügyi minister azon nézetének adott kifejezést, hogy a szőnyegen levő költségek elszámolásánál alkalmazott ideiglenes intézkedések előreláthatólag rövid idő alatt elesnek s ezzel az ügy rendezésénél az állami számvevőszék szempontjából is sürgetett kívánalmak mielőbb érvényre jutnak. aa) rovat. Állomások és vágányok épitésére és állomások kibövitésére hozzájárulásokból utalványoztatott 18.560 frt, még pedig: 1. Báránd község hozzájárulásából Báránd megállóhely átalakítására 1.300 » 2. Kamarás-erdő megállóhely létesítésére Ormodi B. hozzájárulásából . . 400 » 3. Lédecz megállóhely létesítésére Schenk A. hozzájárulásából . .' 13.000 »
