Főrendiházi irományok, 1892. XIII. kötet • 613-617. sz.
Irományszámok - 1892-617
DGXVII. SZÁM. 435 Ad 12. A közös pályaudvarok s az üzletben tartott, illetve más vasutakkal közösen használt csatlakozási vasutvonalak után kilátásba vett téritméoyek, illetve jóváírások elmaradása azon körülménynek tulajdonítandó, hogy a közös pályaudvarok és vasutvonalak költségei az érdekelt vasutak közt nagyobbára a forgalom arányában lesznek megosztva. 1893. évben az államvasutak forgalma a többi vasutakkal szemben oly mértékben emelkedett, hogy e közös használatból a m. kir. államvasutakra háramló s az ebbeli bevételekkel eompensálandó kiadások jóval felülmúlták az idegen vasutak által fizetett megtéritéseket, s ennek folytán az előirányzattal szemben a személyi járandóságoknál 32.890 frt 98 kr., a dologi kiadásoknál pedig 1.818 frt 73 kr. túllépés keletkezett. Ad 13., 14. és 15. Az anyagvonatokból eredő jóváírásnál mutatkozó 35.259 frt 17 krnyi elmaradás, továbbá a műhelyeknek a jármű fentartási kiadásokban foglalt személyi járandóságainál, valamint az osztrák-magyar államvasuttól átvett pályaigazitóknak a felépítményi kiadásokban foglalt illetményeinél mutatkozó 3.900 frt 22 kr., illetve 627 frt 40 kr. elmaradások csak látszólag képeznek túllépést, mert ugyanezen összegekkel kisebbek az illető szolgálati ágak fentartási és üzemi kiadásai is. Ad 16. A 139.220 frt 26 krnyi túlkiadásból esik a nyugdíjegylethez való járulékra 68.769 frt 13 kr., a beteg-egylethez való járulékra pedig . 70.451 » 13 » összesen ..." 139,220 frt 26 kr. Az első helyen emiitett járuléknál jelentkezett túllépés a következő körülményekre vezethető vissza: A rendes nyugdíjjárulék czímén hozzávetőleg előirányzott 320.000 frttal szemben személyszaporitások és előléptetések következtében a jóváhagyott nyugdíj-alapszabályok értelmében a tényleges járulék több volt 26.891 frt 97 krral. Ezen felül a mohács—-pécsi vasúttal átvett alkalmazottak után az erre vonatkozó egyezmény értelmében az I. cs. és kir. szab. dunagőzhajózási társaság által teljesített be- és utánfizetéseknek megfelelő kormányjárulék czímén, mely előre látva nem volt, fizettetett 19.810 » 57 kr. Továbbá a m. kir. államvasutak nyugdíjalapjánál az 1892. évi zárszámadás szerint mutatkozó hiány czímén (mely hiány az alapszabályok értelmében a nyugdíjalapnak előlegezendő) elszámoltatott „ 22.066 » 59 » összesen . . . 68.769 frt 13 kr. A második helyen, vagyis a betegegylethez való járuléknál felmerült túllépés pedig onnan ered, hogy a betegsegélyző alapnak az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján betegpénztárrá történt átalakitása következtében a m. kir. államvasutakra, mint munkaadóra háramló hozzájárulás czímén 1893. évre előirányzatilag felvett 100.000 frtnak előirányzása alkalmával feltételeztetett, hogy az altisztek és szolgák, kiket az idézett törvény a betegpénztárba való belépésre nem kötelez, e betegpénztárba belépni nem fognak. Gzélszerűnek és szükségesnek találtatott azonban, hogy a végleges altisztek és szolgák is köteleztessenek az e czélból megfelelően módositott szolgálati rendtartással a betegpénztárba való belépésre. Ebből kifolyóiaga m. kir. államvasutak járuléka, mely a tagjárulékok ^-ái teszi, jelentékenyen emelkedett; mi mellett a nagyobb forgalom következtében alkalmazva volt több napibéres- és munkás-személyzetre eső nagyobb járulékok is emelték a m. kir. áll a m vasú lakra 55*
