Főrendiházi irományok, 1892. XII. kötet • 516-612. sz.
Irományszámok - 1892-609
DCIX, SZÁM. 355 hálózat saját forgalma az államvasutak hálózatára menvén át és viszont arról jővén, kétségtelen, hogy az új hálózat a m. kir. államvasutak törzshálózatának forgalmát jelentékenyen emelni s a kereken 400.000 frtnyi esetleges veszteséget a törzshálózat jövedelmezőségének fokozásával ellensúlyozni fogja, minthogy e vonalak kiépitése következtében oly személy- és árúmozgósitás idéztetik elő s oly forgalmak létesittetnek az államvasuti törzshálózaton is, melyek különben, ha e vonalak meg nem épülnének, nagyrészben legalább egyszerűen lehetetlenek. E hálózat megépítéséből tehát előreláthatólag a m. kir. államvasutakra számbavehető teher nem fog háramolni, mert e vonalak fokozott mérvben fognak hozzájárulni az államvasutak törzshálózatán a jövedelmezőség s a forgalom nagybani emeléséhez. Ezek tiszteletteljes előrebocsátása után a javaslat részleteire áttérve, az 1-ső szakaszban foglalt rendelkezés értelmében az illető vonalaknak államköltségen való kiépitése rendeltetnék el. A javaslat 2. §-át illetőleg megjegyzem, hogy a hálózat a már fentebb előadottaknál foyva csak ugy felelhet meg rendeltetésének, ha a sepsiszentgyörgy-szászrégetii fővonal és a ghymesi szárnyvonal II. rangú főpálya szabványai szerint építtetnek és rendeztetnek be, ellenben a szekelyudvarhelyi szárnyvonal — mint a mely a kedvezőtlen terepviszonyok következtében az átmeneti forgalom közvetítésire különben sem alkalmas — könnyebb al- és felépitménynyel s illetve egyszerűbb felszereléssel létesíthető. A székely vasutak czíme alatt összefoglalt s az 1. §-ban részletesebben meghatározott vonalak azonban nem egyszerre s nem azonnal fognának megépittetni, hanem a 3. §-ban foglalt rendelkezéshez képest első sorban a fővonalnak Sepsi-Szent-Györgytől a ghymesi szárnyvonal kiágazási pontjáig terjedő szakasza, valamint a ghymesi szárnyvonal kiépitése vétetnék foganatba és pedig olykép, hogy e vonalak 1897. évi november 17-éig a közforgalomnak átadhatók legyenek ; a többi vonalak megépítésének tényleges keresztülvitele az állam pénzügyi helyzetének figyelembevételével később fogna eszközöltetni. A 3. §-ban foglalt ezen rendelkezésnek indoka a már többször emiitett rumán vasúti conventiónak ama rendelkezésében rejlik, mely szerint a ghymesi csatlakozásnak 1897. évi november hó 17-éig leendő megnyitására nemzetközi kötelezettséget vállaltunk, e czélra tehát az e szakaszban megjelölt vonalrészek a kikötött időpontig feltétlenül megépítendők és üzletbe helyezendők lesznek. Ehhez képest ezen vonalrészek tervezési, építési éz üzletberendezési költségeiről már ezúttal gondoskodni szükséges. Azon körülményt illetőleg, hogy a hálózat kiépitése Sepsi-Szent-G-yörgytől kiindulva kezdetnék meg, tájékozásul megjegyzem, hogy a sepsi-szt,-gyÖrgy-csikrákosi vonalrészen viszonylag a legcsekélyebb építési nehézségekkel keilend küzdeni, mi mellett ezen vonalrész a népes, gazdasági és ipari fejlődés minden feltételeivel rendelkező Olt-völgyben vonulván át, a jövedelmezőségre is legtöbb kilátást nyújt. Az első sorban nemzetközi kötelezettségünkből kifolyólag megépítendő vonalrészek 12,800.000 frtnyi költségei a pénztári készletekből fognak fedeztetni, miután a kormány a fedezet ezen módját a mai pénzügyi viszonyok között a legmegfelelőbbnek találta. Ez irányban tartalmaz rendelkezést a törvényjavaslat 4-ik §-a. A többi, csak a következő években kivitelre kerülő vonalrészek költségeinek fedezési módja iránt pedig a kormánynak kötelessége lesz annak idején megfelelő javaslatot tenni. Ezek után tisztelettel kérem a tisztelt képviselőházat, hogy előterjesztett javaslatomat a fentebbiekben foglalt indokok alapján elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1894. október hó 3-án, Lukács Béla s. k., kereskedelemügyi m. kir, minister. 45*
