Főrendiházi irományok, 1892. XII. kötet • 516-612. sz.
Irományszámok - 1892-606
DCVI. SZÁM. 323 A töltések, azok magassága és anyagához képest U/a vagy l 1 /* lábas lejtőkkel létesítendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felől lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint magukatöltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 méter széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Gsuszamíásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0*8 méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0*5—1*0 méter nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 1-5 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesitendők ; mig a nyilt műtárgyak hídfői, szárnyai és esetleges pillérei kőből vagy téglából falazva, hord szerkezetei pedig 2 0 m. nyilasig bezárólag tölgyfából és ennél nagyobb nyílásoknál vasból állitandók elő. Kivételt képez az érsekújvári Dunaágon át vezető hid, mely egyelőre ideiglenes jelleggel, vagyis egészen fából építhető. Kötelesek lesznek azonban az engedélyesek azon esetben, ha az érsekújvári Dunaág szabályoztatnék és hajózhatóvá tétetnék, az ideiglenes Dunahid helyébe egy a hajózás czéljainak is megfelelő végleges hidat, kőhidfőkön és pilléreken nyugvó vashordszerkezettel építeni, mely robbantó berendezésekkel is el lesz látandó, — önként értetvén, hogy ebben az esetben a végleges hidhoz csatlakozó vonalrészek is megfelelően emelendők és átalakitandók. A párhuzamos utak és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hídfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármak, hidal ások- és hidpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. UtszabáIyozások,útátheiyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók rnindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságbán 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 015 m. vastag kőalappál és ugyanily vastagságú kavicsburkolattal, az állomási hozzájáró utak pedig a közigazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyvben megállapított módon állitandók elő. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem ázolgálnak, 10 cm., az őrházi fönsikok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon a fensiknak és különösen a vágányok-beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szivárgók létesitendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m. 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. 41*
