Főrendiházi irományok, 1892. XII. kötet • 516-612. sz.
Irományszámok - 1892-557
DLVII. SZÁMJ 97 több-költségekre, részben pedig a szabványtervek módosítása és egyéb több-létesitmények által állítólag keletkezett több-kiadásokra alapították. A tényleges épitési és üzletberendezési tokének e czímen leendő felemelése iránti kérelmet figyelembe nem vehettem. A Tokod állomás közelében, a nyílt vágányból kiágazva az északmagyarországi egyesült kőszénbánya- és iparvállalat új* aknájához vezető vágányt, habár ezen vágány épitési költsége a h. é. vasút költség-előirányzatába felvéve nem is volt, a vasut-részvény társaság azon okból épittette ki, mivel annak előállítására az észak-magyarországi egyesült kőszénbánya és iparvállalattal szemben magát kötelezte. A felmerült 25.000 forintnyi költségösszeget a vasút részvénytársaság a rászvénytőke szaporítása utján óhajtotta fedezni, minthogy azonban erre engedélyt nem kapott, a szóban forgó összeget ideiglenesen az épitési vállalkozókkal fedeztette — azon reményben, hogy egy később bekövetkezhető tőkefelemelés alkalmával ezen tartozás rendezhető leend. Tekintettel arra, hogy a felszámított költségösszeget megfelelőnek találtam, s minthogy ezen Összeg vállalkozóknak szerződésileg lett biztosítva, s igy jogilag fennálló követelés, miután végül ezen összeg az épitési költségbe az engedélyezés alkalmával nem lett beszámítva, ezen czímen a tőkefelemelést 25.000 forint erejéig indokoltnak találtam. A tényleges épitési és üzletberendezési tőkének a tartalékalap kiegészithetése czímen leendő felemelése a vasút-részvénytársaság részéről azon okból kérelmeztetett, hogy a tartalékalap terhére engedélyezett, illetve előjegyzésbe vett kiadások is a jelenlegi tőkeemelés keretében nyerhessenek fedezetet. Ezen czímen a tőkeemelést szintén indokoltnak találtam, miután a vasút-részvénytársaság ez által a tartalékalapnak eredeti összegében leendő helyreállítását óhajtotta elérni, melynek kiegészítésére rendeletileg már is utasitást kapott, s mely alapot a terhére már is engedélyezett 8543 frtnyi, illetve előjegyzésbe vett 2619 frt 6 krnyi, összesen 11.162-06 forintnyi költségösszegtöl csak az esetben mentesíthette, ha a tényleges épitési és űzletberendezési tőke a fenti összeggel felemeltetik. Ehhez képest a tőkeemelés kitesz a tokodi vontató vágány épitési költségei czímen 25.000 frtot, a tartalékalap kiegészítése czímen kereken 11.200 forintot, vagyis összesen 36.200 forintot. Minthogy azonban a most jelzett Összegnek elsőbbségi részvények kibocsátása utján tervbe vett beszerzése következtében az esztergom-almásfűzitői helyi érdekű vasút törzs- és elsőbbségi részvénytőkéje között fennállott s az 1888, évi IV. törvényczikk által előirt 35 és 65°/o-os törvényes arány megszavaztatott volna, ezen törvényes arány helyreállítása czéljából a vasut-részvénytársaságnak 19.500 frt névértékű törzsrészvény kibocsáthatására kellett engedélyt adnom, önként érthetőleg oly kikötéssel, hogy ezen törzsrészvények a társaság birtokában maradnak, illetve tartalékba helyeztetnek s csak előzetes kormányhatósági engedély mellett lesznek felhasználhatók. Az esztergom-almásfűzitői helyi érdekű vasút tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje ennélfogva a következőképen alakul : Esztergom-almás-füzitői fővonal . 1,980.000 forint Tokod-annavölgyi szárnyvonal . . 315.000 ^ » Jelenlegi tőkeemelés . . 55.700 > Összesen . . . 2.350.700 frt. FŐRENDI IROMÁNYOK. XII. 1892—97. 13 »
