Főrendiházi irományok, 1892. X. kötet • 427-462. sz.
Irományszámok - 1892-432
78 CDXXXII. gZÂM. mében az örökhagyó tulajdoni jogának nyilvánkönyvi bejegyzéséhez megkívántatnak, a helyszínén gyűjtessenek Összeses czélszeru*, hogy az erre vonatkozó eljárással az örökösödési ügy tágyalása egybekapcsoltassék. A helyszínén tartandó meg természetesen a tárgyalás akkor is, ha más okból szükséges, hogy az ügyre befolyással bíró adatok a helyszínén szereztessenek be. Ä helyszínén való tárgyalással egy kathegoriába esik a körjegyzőség székhelyén vagy a körjegyzőséghez tartozó valamely községben megtartott tárgyalás, — mert a helyi viszonyok vagy a szükséges adatok könnyebb megszerezbetése gyakran nyomós indokul szolgálhat arra nézve, hogy a tárgyalás ne magában az illető községben tártassék meg. De azt is lehetővé kell tenni, hogy a közjegyző a tárgyalandó ügyek megfelelő csoportosításával és beosztásával egy közelfekvő helyre idézhesse be a szomszédos községekben tartozó érdekelteket, a hol azután a tárgyalást kevesebb idővesztéssel és czélirányosabban ejtheti meg. A hagyatéki tárgyalás czélja mindazokat a körülményeket kideríteni, melyek egyrészt az Örökhagyó közvetlen jogutódainak személyére s az Öröklési jogban gyökerező utódlási igények minőségére vonatkoznak. Kétségtelen tehát, hogy a tárgyalásra első sorban azok idézendők, a kikre a hagyatékot megalkotó vagyoni jogok közvetlenül átszállottak. Ide tartozik a 3. §*szal kapcsolatos indokolás során előadottak szerint — az olyan hagyományos is, a kinek javára a hagyatékhoz tartozó valamely ingatlan lett hagyományozva. Az örökhagyó özvegyének megidézését az a körlilmény teszi szükségessé, hogy azok a jogok, melyek az özvegyet elhunyt férje vagyonára nézve megilletik, lényegesen befolyásolják az öröklésre hivatottaknak a hagyatéki vagyon kezelésére és az örökösödési osztály megtételére vonatkozó szabad rendelkezését s hogy ebből folyóan lehetővé kell tenni, miszerint az özve v gyi jog tekintetében felmerülhető kérdések az Örökösödési eljárás során az érdekeltek megegyezésével megoldassanak s ez igen sok esetben alig volna eszközölhető, ha az örökösödési eljárás az özvegyi jog kérdésének tárgyalására ki nem terjeszkednék. A közönséges hagyományost a javaslat oly kötelmi jogosultnak tekinti, a kit az örökösödési eljárás keretében csak esetleges biztosításhoz való igény illet meg (V. Ö. a 3. §. indokolását.). Ugyanazért a javas'at 52. §-a szerint a közönséges hagyományost nem kell megidézni, hanem a tárgyalási határnapról csupán értesíteni a végből, hogy az esetleges biztosításhoz való jogát igénybe vehesse (V. ö. jav. 82. §.), Az Örökhagyó vagy az Örökös hitelezői azonban nem avatkozhatnak a hagyaték tárgyalásába, az utóbbi — a mint fennebb láttuk, — még akkor sem, ha az örökösre átszállt, de nevére " még be nem kebelezett hagyatéki ingatlanra vagy annak egy részére feltételes végrehajtási zálogjogot szerzett. A hitelezők megidézése vagy értesitése e szerint nem szükséges. Épen azért a javaslat mellőzi az 1868. évi LIV. t.-cz. 573. §-ának azt a rendelkezését is, melynél fogva a hitelezők összehívására határnap tűzendő ki, mert ennek az Összehívásnak csak az lehetne a czelja, hogy az örökösök tájékozást szerezzenek a hagyatéki terhek valóságáról és mennyiségéről; ezt a tájékozást pedig az örökösök — a hagyatéki bíróság közreműködése nélkül — más módon is megszerezhetik. A hagyatéki tárgyalás nyilvánosságával, valamint a javaslatnak azzal az álláspontjával, hogy az örökösödési eljárás folyamán a fenforogható igények minél teljesebb kiderítése és megoldása eszközöltessék s hogy e végből az örökösödési ügy tárgyalása bizonyos ideig nyitva tártassék (75. §.), szorosan összefügg az a további rendelkezés, a mely szerint a fennebb jelzett értelemben érdekelt fél akkor is megjelenhet, ha idézést vagy értesítést nem kapott. És mert ehhez képest a meg nem idézett érdekeltekre nézve is biztosítva van a lehetőség, hogy igényeiket a hagyatéki tárgyalás folyamán érvényesítsék, nem szükséges, hogy oly esetben midőn a rendelkezésre álló adatok szerint az öröklési jog egyedüli czímét törvényszabta alaki kellékekkel ellátott végrendelet vagy öröklési szerződés képezi, azok a személyek is megidéztessenek, a kik vég-
