Főrendiházi irományok, 1892. X. kötet • 427-462. sz.
Irományszámok - 1892-432
96 CDXXXÏL SZÁM. még sem létesit oly végleges állapotot, melyet a rörvény rendes utján megváltoztatni nem lehetne. Ide tartozik különösen a 62., 64., 65. §-ok esete, midőn ugyanis a hagyatéki biróság hivatalból állapítja meg a tárgyalásra meg nem jelent Örökös vagy kötelesrészre jogosított jutalékát. Ezek a §-ok azonban ki nem merítik az eseteket, a melyek a 89. §. első bekezdésében foglalt szabály alá vonhatók. A különös felemlités csak a lehető félreértés elkerülése és a javaslat álláspontjának tüzetesebb megjelölése végett történik ; ép ugy, a mint szükséges volt a törvény rendes utján való érvényesítés jogát a 83., 103. és 116. §-ban is kifejezetten fentartani, mert a most idézett §-okban oly esetekről van szó, melyek némileg kivül esnek a rendes örökösödési eljárás körén. Hogy tárgyi szempontból mire nézve valósulhat meg a törvény rendes utján való jogérvényesítés: ennek megoldása az anyagi jog körébe vág. S az eljárást szabályozó törvényben nem volna helyén különösen hangsúlyozni, hogy a törvény rendes utján való jogérvényesítés nem szolgálhat a harmadik jóhiszemű jogszerzők sérelmére, valamint hogy az Örökösödési eljárás fejleményei szerint örökösül elfogadott személy ellen is csak azok közt a korlátok közt juthat érvényre a későbbi perben valónak bizonyult igény, a melyeket a magánjog szabályai a birtoklás jó- vagy rosszhiszeműsége szempontjából állítanak fel. KILENCZEDIK FEJEZET. A hagyaték biztosítása, kezelése és értékesítése. 90. §. A javaslat 8., 12., 13., 19., 20., 33. és 44. §-ai — a mint az illető helyen már említve volt — a hagyatéki vagyon biztosítását czélzó azokról a cselekményekről rendelkeznek, melyeknek szüksége az örökösödési eljárás előkészületi vagy kezdeti szakában merül fel, a midőn a hagyatéki biróság sok esetben még nem léphet közbe. Ezeket az előleges biztosítási cselekményeket a javaslat a sár alá vétel fogalmával jelöli meg. A hagyatéki bíróságnak a hagyaték biztositására vonatkozó jogköréi s ennek a jogkörnek az előleges biztosítási cselekményekhez való viszonyát a javaslat kilenczedik fejezete szabályozza. E helyütt a hagyaíékbirósági biztosítási intézkedések a rendszeres zárlat alakjában lépnek előtérbe s kitűnik az is, hogy a mig egyrészt a hagyatéki biróság az örökösödési ügy bármely későbbi stádiumában megszüntetheti a haláleset-felvétel, avagy a leltározás folyamán teljesített előleges zár alá vételt, addig másrészt a hagyaték biztositására vonatkozó jogkörének gyakorlásában független a haláleset-felvétellel vagy a leltározással kapcsolatos előzményektől. A 90. §. a hagyatéki zárlatnak az örökösödési eljárás megindításától a perreutasitó végzés meghozataláig terjedő időközben felmerülhető eseteiről szól, kiindulva az 1868: LIV. t.-czikknek 568. §-ábóI, mely — eltekintve az id. törvény 588. §-ától — a hagyatéki zárlat tekintetében jelenleg az egyedüli támpontot szolgáltatja. A hagyatéki vagyon veszélyeztetésén alapuló esetek csoportjához (90. §. első bekezdése) a §. második bekezdésében a. hagyatéki zárlatnak egy új esete csatlakozik. Ez az eset akkor áll be, midőn a hagyatéki vagyon nincsen ugyan közvetlenül veszélyeztetve, de a vagyon kezelése tekintetében felmerülő controversial kapcsolatban az örökösök akarat-kijelentésével, gyakorlati szempontból teljesen indokolják a biróság közbelépését és a zárlat utján való kezelés elrendelését.
