Főrendiházi irományok, 1892. IX. kötet • 426. sz.

Irományszámok - 1892-426

20 Az árú megnevezése VámAz 1891-iki tarifa vámja frk Az 1886-iki átalános tarifa vámja frk ; szerződéses tarifa vámja frk 18 50 66 145 210 232 236 237 255 270 291 292 344 352 379 380 382 383 397 407 408 418 465 466 467 468 475 478 494 504 518 Füstölt hűs és hűsárúk Fehér keményítő. • •. Finomított czukor Ásványvíz . . . . Szappan Cserzett bőrök mindennemű nagy állattól Lószerszám és nyereg bőrből, stb . . Különféle bőrárúk (a finom bőrből valók kivételével) más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben ez által az apró árúk közé nem tartoznak Gyapjúszövetek, négyszögraéterenkint 500—700 gr. súlyúak . Középfinom és finom nemezárúk (kalapok stb.) Zsinegek, kötőfék, heveder stb . Kötelek és alattságok Csomagoló papiros, szalmából és fából stb Közönséges lemezpapiros . #N Furnirok,- parketták stb 100 kg. » » Bútorok stb. mázolva, fényezve stb., nem párnázva stb. . . . Kőszén Barnaszén, anthracit stb Durva kőárúk , Közönséges fazekasárú és kőedények Fayence, mindennemű stb Üvegárúk, egészen fehér vagy az anyagban festett üvegből Öntött vas, nyers, kovácsolt vas, nyers állapotban, darabokban vagy rudakban stb . . . . Aczél, nyers állapotban stb Vasúti sinek, vasból vagy aczélból, váltók Abroncsok, vasból stb.- ......" Árúk Öntött vasból, nyers állapotban stb . . . Árúk kovácsolt vasból . . . Mezőgazdasági szerszámok Mezőgazdasági és ipari gépek, gőz-, villamos- vagy légszeszerőre stb Kocsik, rugók nélkül stb 100 kg. 100 kg. brutto 100 kg. 100 40 35 5 30 100 200 200 120 600 7i 45 18 18 40 60 vm 0 7 15 15 60 vm. » » » 5 vm 40 50 100 40 35 2 30 100 200 200.12060072' — 45 •_ 18*18- — 40' — 60'vm. 0*50 7- — 15'15 — 60' — vm. » » » 5-6 vm. » 75 — A 2-ik csoportba, vagyis a vámemelést szenvedett árúk 214 Árúk fehér vagy sárga viaszból 233 Bőrök kisebb állatoktól . . . darab közé tartoznak a 25 1 15 60 80 58 80 200 20 12 12 5 25 9 vm vm 2-40 30-vm. » » » vm. vm. 234 238254 259 267 279 336340 Castor-, zergebőr, keztyűbőr, kecskebőr stb. Árúk finom bőrből stb Gyapjúárúk négyszögméterenkint 700 gr. súlyúak vagy nehezebbek Kötött árúk gyapjúból Közönséges nemezárúk, durva nemezből (parasztkalapok stb.) Barchent, kalmük és minden más hulladékfonalból való pamutszövetek A ruházatok a korábbi spécifiais vámok helyett azon szövetnek, a melyből készültek, 3-szoros, illetve 5-szörös vámját fizetik. — Miután a nehezebb gyapjúszövetek vámja felemeltetett, ennélfogva természetesen az azokból való kész ruházatok vámja is magasabb lett. Áll ez különösen a magyar ipar termékeire, főleg az erdélyrészi közönséges gyapjukelmékből készült ruhákra. 75'— — következők : 60' 70 58' 80' 80 100 kg. 250 — 180*» 120-100 • — j 100' — » 240 ' \ 180' — » 220' — 200' — » 100-75'» 250 • — 200 •— » 150'90 • — » 200'150'I Az 1891-i ki ruI mán átalános | vámtarifa száma